A dinamikus növekedés elsősorban a lakáshitelek iránti igen intenzív keresletnek köszönhető. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 974,1 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződés született, ami 40,9 százalékos bővülés a bázisidőszakhoz viszonyítva. Ezzel a havi átlagban jóval százmilliárd forint feletti volumennel kilenc hónap alatt túlszárnyalta a teljes 2020-as teljesítményt a lakáshitelpiac, hiszen akkor 928 milliárd forintnyi szerződést kötöttek a lakossági ügyfelek - írta a Világgazdaság.
A fogyasztási hitelek új szerződéseinél jóval lassúbb, 6,3 százalékos bővülést mért éves alapon a jegybank, 942,7 milliárd forintos szerződéses összeg mellett. A személyi hitelek az év elején még visszafogottan teljesítő piaca viszont felélénkült: szeptember végéig 355,6 milliárd forintnyi új kölcsönre kötöttek szerződést a háztartások, bő egyharmaddal többre, mint egy éve.
A jegybank adatai szerint a lakossági hitelek állománya 9130,8 milliárd forintot ért el szeptember végén, ami 16 százalékot meghaladó bővülés, ebben ugyanakkor még érezhető szerepe volt a 2020 márciusa óta tartó hiteltörlesztési moratóriumnak is - jegyzi meg a lap.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
