Egy órán keresztül válaszolt Zacher Gábor a Klasszis Klub kérdéseire, aki kifejtette, milyen sajnálatos tény az, hogy az újra erősen meredeken felfelé ívelő járványgörbe ellenére a kormányzati koronavírus-portál nem egészségügyi információkkal van tele, hanem 60-70 százalékban politikai híreket tartalmaz.

„Ez a kommunikációs baki már régóta jelen van, s egyetértek Jakab Ferenc virológussal, aki szerint komoly bizalmi válság van jelen. Ugyanis amikor Orbán Viktor azt mondta, aki megbetegszik, meg is gyógyítjuk, akkor kérdés, hogy a 30 ezer elhunyttal hogyan számol el? Itt ugyanis sokakban felmerülhet, hogy ezt az ígéretet az egészségügy volt képtelen betartani, pedig nem erről van szó” – fogalmazott talán még a szokottnál is erősebben a főorvos.

Hogy a kormány járvány-kommunikációjával nincs minden rendben, az is mutatja, hogy míg a dunaszerdahelyi kórházról készülhetett egy fantasztikus film a járványról, ami nem szenzációkeltésről, hanem a valóságról szólt, addig Magyarországon ilyesmiről szó sem lehet. A főorvos szerint pedig már a régi kínaiak is azt mondták: akkor lehet megfelelően harcolni az ellenséggel, ha ismerjük is őt. Azt is hiányolja, hogy Kásler Miklós, az EMMI minisztere miért nem nyilatkozik sehol a pandémiáról, ahogy ebben a kivételes helyzetben fontos lenne az egészségügyi intézményeket is végig járnia.   

Arra a kérdésre, hogy kurázsi vagy szerencse kell-e ahhoz, hogy ilyen őszintén és szabadon nyilatkozhat a járványról, miközben az egészségügyben dolgozó többi orvosnak külön engedélyt kell kérnie ehhez, úgy fogalmazott:

„Nagyon normális főnökeim vannak Hatvanban, és ők is tudják, hogy a megszólalásaim a valóságról szólnak. És az embereknek joguk van az igazsághoz.”

Mekkora a baj?

Vallja, hogy az oltással kapcsolatban is csak úgy lehet dönteni, ha ismerjük a lehetőségeinket, ezért fontos, hogy folyamatosan tudományos ismeretterjesztést végezzen az emberek között. Arról, hogy mekkora a baj jelenleg, azt mondja, hogy még nem tartunk ott, ahol a harmadik hullámban, de erősen közelítünk felé.

„Még tolerálható a helyzet. Sok a lélegeztetőgép, például raktárakban is vadonatújak sorakoznak, van elég gyógyszer és védőfelszerelés is, kérdés, hogy humánerőforrással mennyire bírja a szakma".

Ez a leggyengébb pont, ami a volt Varsói Szerződésbeli országokra jellemző, hogy a telített intenzíves osztályokon kevés a munkaerő, ami gátat szab a gyógyításnak. Ugyanis a tiszta intenzív osztály, ahová például infarktussal vagy koponyasérüléssel kerülnek be, valamint a klasszikus Covid-intenzív, ahol a lélegeztetőn lévő koronás betegek vannak, együttműködése nagyon nagy kihívás.

Zacher Gábor friss adatokkal is szolgált: a hatvani kórházba került Covidos betegek 85 százaléka oltatlan. A maradék oltottból 7-8 beteg olyan, akiknek „lejárt” a védettsége, mert rég kapta a második oltását. Ezért olyan is lélegeztetőgépre kerül, aki kétszer oltott, de régen. Itt jön be a harmadik oltás jelentősége.

Az EMA-engedély nélküli vakcinákért a kormány felel

A vakcinák között nem állítana fel rangsort. Még akkor sem, ha sokan panaszkodnak arra, hogy két Sinopharm után nulla antitest számuk van.

„Ugyanis a kínaiak 60 éven felül nem végeztek klinikai vizsgálatokat a vakcinájukkal, viszont Magyarországon sok 65 éven felüli embert épp ezzel oltottak be.”

Ha késői oltási szövődmény alakul ki valakinél, akkor az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által elfogadott vakcinálnál a forgalmazó cégnek (Pfizer, Moderna, Johnsson & Johnsson, stb.) kell vállalnia a felelősséget.

„De azoknál, ahol nincs uniós engedély, ám egy ország mégis olt vele, mint mi a kínaival vagy az orosz vakcinával, ott az adott országnak kell vállalnia a felelősséget. Azaz, ha bizonyítani lehet, hogy ettől a vakcinától lett oltási szövődménye valakinek, akkor Magyarország kormánya ellen lehet eljárást indítani”.

Bővült a tünetek listája

A vuhani vírushoz képest a deltánál 2 napra rövidült a lappangási idő. Ennek oka, hogy magasabb lett a reprodukciós ráta. Most még több fertőzött sejt tapad egymáshoz, amelyekből szétesve többszáz vírus is felszabadulhat. Új dolog a makacs kötőhártyagyulladás megjelenése is, ami a rossz közérzet és a láz megjelenése mellett elsőként fordul elő az új mutánsnál.

Az is új, hogy sokkal fiatalabbak is kórházba kerülnek most, mint tavaly. Az viszont maradt, hogy a betegek jelentős része még mindig idős ember, akiknek főleg szív- és cukorbetegségük van, vagy túlsúlyosak.

Mikor tetőzhet a hullám?

„Nem tudjuk. A december kiélezett lesz, hiszen a karácsony miatt mennek bevásárolni és ajándékot venni az emberek, állítólag idén 10 ezerrel többet szeretnének költeni, amire számít is a kereskedelem. Mindenesetre a Télapó nem feltétlenül fog szép ajándékot hozni nekünk, erre a szennyvíz-adatokból lehet következtetni.”

Tavaly ilyenkor már kijárási tilalom volt, étterembe, szórakozóhelyekre sem járhattunk. Arra a kérdésre, hogy kellenének-e hasonló jelentős lezárások, Zacher azt mondja, teljes korlátozás nem, de az Ausztriához hasonló szigorítások igen, ahol az oltatlanok jelentősen korlátozva lettek. (Azóta kijött a hír, hogy február 1-jétől kötelezővé teszik Ausztriában az oltást, 20 napos országos lezárás és az iskolák digitális oktatásra állnak át). Úgy látja, a serpenyő két oldalán azonban a kereskedelem és az egészségügyi ellátórendszer áll. Ami most a nem egészségügyi serpenyő felé billentheti a mérleg nyelvét, az nem más, mint egy jövő áprilisi esemény, nevezetesen a választás. Egy teljes lezárással sokezer ember élete vezethetne létbizonytalansághoz, ami nem feltétlenül lenne népszerű ....

Ilyen állapotban van az egészségügy

„Jóval rutinosabbak vagyunk már, van gyakorlatunk az elvezénylésekben, osztályok összevonásában, halasztható műtétek felfüggesztésében is. Nagyobb kórházakban kicsit könnyebb, míg kisebb intézményekben nehezebb ezeket megoldani. Megtanultuk, hogy a Covid-osztályon való munka nem leányálom, heti 168 órás jelenlétről van szó, ömlenek a betegek a sürgősségi osztályokra, akiknek 20-25 százaléka szorul felvételre.”

Ahogy most is, hiányzik a munkaerő, csak összevetésképpen: a magyar lakosság 2 százaléka dolgozik az egészségügyi és szociális szektorban, míg a skandináv államokban 10-12 százaléka.

Zacher az új egészségügyi jogviszony kapcsán megjegyzi: ez csapatmunka, tehát az egészségügy nem csak az orvosokról szól, hanem a szakdolgozókról is, akiknek a januári beígért 20 százalékos emeléshez még hozzá kéne tennie a kormánynak, hogy motiváltak maradjanak. A hálapénz eltörléséről pedig azt mondja, hogy fontos volt, de 90 százalékát az orvosszakma 3-5 százaléka fölözte le.

„Szerencsés vagyok, mert sem a toxikológián, sem a mentősöknél, sem a sürgősségin nem dugdostak soha borítékokat az ember zsebébe” – teszi hozzá.

Mindeközben a járványban egyre jobban megtalálja a helyét a magán egészségügy, amelyről a főorvos szerint nem gond, hogy a befektetők egyre-másra felfedezik ezt a területet. Érezhető, hogy van is rá kereslet, de jó darabig nem tudják még az ellátás teljes palettáját kínálni, már csak a költségek miatt sem, ezért bizonyos ellátások, úgy, mint a sürgősségi, az intenzív, vagy a baleseti sebészet az állami egészségügyben maradnak elérhetők.

A beszélgetést itt lehet megtekinteni: