Továbbra is kiemelkedő, a várakozásokat messze meghaladó, 708 millió eurós többlet keletkezett a külkereskedelemben augusztusban, az energiaárak tavalyi szinthez képesti zuhanásának, valamint a belső kereslet mérséklődésének köszönhetően írja a külkereskedelmi egyenleghez fűzött kommentárjában Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője. Mint fogalmaz, a gyenge külső keresletet és ipari termelői árak csökkenését tükrözve 1,5 százalékkal csökkent az export euróértéke, ugyanakkor a belső kereslet csökkenése és az energiaárak markáns visszaesése miatt mintegy 18,9 százalékkal csökkent az import euróértéke. Ennek megfelelően a külkereskedelmi egyenleg jelentős mértékben, 2296 millió euróval javult az egy évvel ezelőtti rekordméretű 1588 millió euró deficithez képest. Az első nyolc hónapban 8,9 százalékkal nőtt az export euróértéke, míg az importé 3,2 százalékkal csökkent, ennek köszönhetően szignifikánsan, 11 285 millió euróval 5 630 millió euró többletbe fordult a külkereskedelem egyenlege az egy évvel ezelőtti 5 655 millió euró deficittel szemben.
Suppan felidézi, 2022-ben összességében 19,5 százalékkal nőtt az előző évhez képest az export, míg 29 százalékkal az import euróértéke, ennek megfelelően 10 757 millió euróval romlott a külkereskedelmi egyenleg, így 9 133 millió euró hiányt mutatott az egy évvel korábbi 1 623 millió eurós többlettel szemben. Rámutat, az energiahordozók és más nyersanyagok árainak tavalyi drasztikus emelkedése szignifikánsan rontotta a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 9 988 millió euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához a tavalyi évben.
A szakember a közelmúltat ezzel összevetve azt írja, az energiaárak tavaly év vége óta jelentősen csökkentek, így az idei év tavaszától szignifikánsan javulnak a cserearányok. Úgy véli, ha az energiaárak a jelenlegi szint körül maradnak az év hátralévő részében, a külkereskedelmi egyenleg akár 9-9,5 milliárd euró körüli értékben is javulhat önmagában a cserearányok javulásának köszönhetően, érdemben hozzájárulva a folyó fizetési mérleg javulásához, amit más tényezők is javítanak.
A külkereskedelmi mérleget nem csupán a javuló cserearányok, hanem a visszaeső volumenek is pozitívan befolyásolhatják. A számottevően csökkenő gázfogyasztás hatására a gáztárolók töltöttsége jóval meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet, így kevesebb importra lesz szükség a tárolók feltöltéséhez. Az üzemanyagfogyasztás szintén meredek csökkenést mutat, ami a nyersolaj- és olajszármazék-importot csökkentheti jelentős mértékben.
Az áramfogyasztás szintén nagymértékben csökkent, azonban az áram esetében a napenergia gyors térnyerése is segítheti az import volumenének csökkentését. Ugyanis a naperőművek által előállított villamos energia az utóbbi hónapokban többször ért el történelmi csúcsokat, egyes napokon néhány órára már áramexportőr volt a magyar villamosenergia-rendszer, ami érdemben csökkentheti a nettó áramimportot.
A távolabbi kilátásokról Suppan Gergely úgy vélekedik, a beruházások és a fogyasztás idei átmeneti visszaesése, valamint a cserearányok markáns javulása miatt a külkereskedelmi egyenleg érdemi javulásának folytatására számítunk, amit az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat az export javulásán keresztül, amelyek ellensúlyozhatják a gyengülő külső keresletet. Ám hozzáteszi, az energiaárak előrejelzésével kapcsolatos nehézségek és esetleges volatilitások miatt továbbra is bizonytalanságok övezik a külkereskedelmi teljesítményt, azonban az új ipari kapacitások kiépülésével a következő években újra javulhat a külkereskedelem egyenlege. Idén a külkereskedelmi mérleg többlete meghaladhatja a 6,5 milliárd eurót az előző évi közel 9,1 milliárd euró hiánnyal szemben, azonban az energiaárak tartósan a jelenlegihez hasonló kedvező szinten alakulása esetén a többlet további javulást mutathat. Noha jövőre már mind a fogyasztás, mind a beruházások növekedésére számítunk, ami az importot is növeli, további exportkapacitások kiépülésével a külkereskedelem többlete elérheti a 8 milliárd eurót – bizakodik az MBH Bank vezető elemzője.
Arra is rámutat, a külkereskedelmi mérleg vártnál messze gyorsabb javulása a folyó fizetési mérleg hiányát is meredekebben mérsékelheti, ami a következő években újra többletet mutathat. Hangsúlyozza, a külső egyensúly javulása kulcsfontosságú a kockázati megítélés szempontjából, ami más tényezők mellett lehetővé tette az egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal, valamint az átmeneti irányadó eszköz kivezetését. A javuló külső egyensúly támaszt adhat a forintnak, ellensúlyozva a kamatcsökkentések hatását.
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
