|
| MTI Fotó: Varga György |
A kormány versenyképességi programja egyebek mellett azt célozza, hogy minél jobban visszaszoruljon a készpénzhasználat. Ennek érdekében a nyugdíjfizetést is átterelnék a banki csatornákra, azzal az indokkal, hogy a készpénztartás jóval költségesebb.
Varga Mihály pénzügyminiszter néhány hete a Pénzügyminisztériumban tartott sajtótájékoztatón ismertette a koncepciót, melynek lényege, hogy azokban a térségekben is mind többen kérjék folyószámlára a járandóságukat, ahol ennek nem alakult még ki a kultúrája. Ennek érdekében - közölte akkor a miniszter - felmérik az ország elmaradottabb térségeit, ahol nem terjedt még el az elektronikus fizetés.
A múlt év végi jogszabályalkotási dömpingben egy olyan kormányhatározat is született, amely áttételesen a fenti cél elérését szolgálja. A döntés értelmében a II. fázissal folytatódik az Idősügyi Infokommunikációs Program, amely az elmaradott térségekben élők internetre kapcsolódását, az ismeretek elmélyítését jelenti, eszközökkel és képzéssel. A program eddigi végrehajtása során 2018-ban százezer 65 év feletti személy szerezhetett számítógép- és internethasználattal kapcsolatos alapismereteket, amire 1,2 milliárd forint forrást szántak. (A program ezek mellett a rászoruló, beteg, egyedülálló idős embereknek juttatott egészségügyi eszközöket.)
Az Idősügyi Infokommunikációs Program célja tehát fedésben van azzal a kormányzati szándékkal, hogy minél több nyugdíjas intézze pénzügyeit folyószámláról, illetve internetes bankolással. Ennek természetesen feltétele a megfelelő infrastruktúra, vagyis a szükséges hálózati elérés és géppark (illetve adott esetben a közelben elérhető bankfiók). Ennek megteremtésében pedig segítséget nyújt a modellprogram, amelynek folytatásáról döntött most a kormány.
A december 30-i határozat értelmében a kormány egyetért azzal, hogy 2020 és 2022 között folytatódjék a hátrányos helyzetű térségekben élő időseket célzó Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram. Erre 90,99 millió forintot szánnak, amit a belügyminiszternek - a pénzügyminiszterrel közösen - a helyi önkormányzatok támogatási fejezetének terhére kell biztosítania ebben az időszakban.
Az innovációs miniszternek pedig meg kell vizsgálnia az Informatikai Fejlesztési Ügynökségen keresztül a program megvalósítása során eddig beszerzett informatikai eszközök vagyon- és tulajdonjogi helyzetét, valamint gondoskodnia kell arról is, hogy ezek az eszközök a program folytatása során is felhasználhatóak legyenek.
Végül az V. kerületi önkormányzat is kapott feladatot: nekik kell gondoskodniuk 2020-tól a modellprogram II. fázisának megvalósításáról ezekben az években. A feladat dedikálása összefüggésben állhat azzal, hogy a kerület alpolgármestere, Jeneiné Rubovszky Csilla, egyben miniszteri biztosa volt a programnak.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
