A kormány megtárgyalta és elfogadta a túlzottdeficit-eljárás keretében adott ajánlásokra adott intézkedéseket.
Magasabb hiánycél, alacsonyabb növekedés
A korábbi 2,5 százalékos céllal szemben az államháztartási hiány 2,7% lesz 2012-ben - közölte Matolcsy György a kormányszóvivő sajtótájékoztatón. Ennek eléréséhez 133 milliárd forintos zárolást hajtanak végre a költségvetésben - egyrészt a minisztériumoknál, másrészt maradványokat zárolnak többek között a földalapnál, a foglalkoztatási alapnál. Ez semmilyen hatással nincs a családokra, a vállalkozásokra - mondta a nemzetgazdasági miniszter.
A GDP növekedését 1,6 helyett 1 százalékra várja a kormány 2013-ra. A jövő évi hiánycélt szintén 2,7 százalékra emeli a kormány (2,2 százalékról). Ennek eléréséhez 397 milliárdos egyenlegjavító csomagot állítottak össze.
- 3 ezrelékes pénzügyi tranzakciós illetéket vetnek ki az ATM-ből történő készpénzfelvételre. A jegybankot nem adóztatják meg, az Államkincstár az eddig tervezettnél 30 milliárddal többet fizethet.
- Az uniós társfinanszírozás 15-ről 5 százalékra csökken, 55 milliárd forintot spórol ezen a kormány.
- Eltörlik a TB-járulékplafont, 51 milliárd forintos többletet várnak ettől.
- Nem emelik meg a tanárok bérét 2013-ban, csak 2014-ben - ezzel 73 milliárd forintot spórol a kormány.
- 8-10 milliárdot spórolhat a kormány a segélyplafon bevezetésével. Hogy pontosan milyen juttatásokra vonatkozik, az még nem fix, a családtámogatásokra biztosan nem. Így azt sem lehet még tudni, hány embert érint majd ez az intézkedés.
- 120 milliárdos többletet vár a kormány a hatékonyabb adóbeszedéstől.Jövőre a 400 ezer pénztárgépbe beépítenek egy eszközt, ami az adóhatósággal online kapcsolatban áll. Azt egyelőre még nem tudta megmondani a miniszter, hogy ki fizeti majd a pénztárgépek átalakítását. Ez 95 milliárdos áfabevétel-növekedést hozhat. A sertéságazatban is bevezetik a fordított áfát.
Ezt küldjük Brüsszelbe
Felkerült a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapjára a túlzottdeficit-eljáráshoz (EDP) készített jelentés, melyet a kormány ma küld meg az Európai Bizottságnak. A makrogazdasági folyamatok áttekintése című részben az áll, hogy a kormány idénre 1,2%-os recessziót vár, jövőre 1%-os lehet a növekedés, míg 2014-ben 2,5%. A kormány a dokumentum szerint nem számol azzal, hogy 2014-ig a munkanélküliségi ráta 10% alá csökkenne, a foglalkoztatottak száma évente 1%-ot bővülhet (a jövőre "ígért" 300 ezer közmunkással ez könnyen össze is jöhet, ha a Munkahelyvédelmi Akcióterv teljesíti célját). A jelentés azzal számol, hogy legkorábban két év múlva növekedhet a háztartások fogyasztása.
Visszafogott lesz a bérdinamika a versenyszférában is
2012-ben a minimálbér-emelés, az elvárt bérminimum szintje, valamint a bérkompenzációs rendszer bevezetése várhatóan jelentősebb növekedést eredményez a versenyszféra bruttó kereseteiben. 2013-tól ezek a hatások lecsengenek, a bérkompenzáció is kivezetésre kerül (2014-ben szűnik meg teljesen a versenyszférában). Ezt követően visszafogott bérdinamikával számolunk a versenyszférában. A közszférában továbbra is fennmarad a bérek befagyasztása, ugyanakkor az egészségügyi dolgozók körében 2012-ben már megkezdett bérrendezés tovább folytatódik, 2014-ben pedig életbe lép a pedagógus életpálya modell is (ez eredetileg egy évvel korábban indult volna).
Már idén év végén spórolni kellett
A jelentés megjegyzi, hogy az idei megtakarítási intézkedések ellen hatott, hogy a kormány kiváltott néhány PPP-projektet, valamint a frekvenciaértékesítésből várt 44 milliárdtól is elesett a költségvetés. a jövedéki adó emelése és a telefonadó azonban hozzátett a bevételi oldalhoz. Ebből is látszik, hogy a kiigazítások eddig inkább a bevételi oldalt érintették.
A romló gazdasági kilátások miatt azonban a kormány lazít a deficitcélon, idén 2,5% helyett 2,7% az új célszám, módosított előirányzat mellett. Ezt is csak úgy tudjuk elérni, hogy több költségvetési tartalékot zárolt a kormány, a jövedéki adóemelést pedig december 1-jére hozza előre. Az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek élénkítése érdekében az ún. EU Önerő Alapot a kormány év közben emelte (hogy minél több forrást tudjunk lehívni), de ezt már idén visszavágta 20 milliárddal (az EU-s források beáramlása a harmadik negyedévben meg is tört).
Az IMF-megállapodás kell a munkahelyvédelemhez
És ehhez jön hozzá a jövő 397 milliárdos csomag. A jelentés szerint a külső környezet romlása miatt van szükség a kiigazításokra. A Munkahelyvédelmi Akciótervhez szükséges 300 milliárd forint azonban egyelőre nem tűnik biztosítottnak. Ehhez mindenképpen meg kell egyeznünk az IMF/EU-párossal, az EDP-jelentés ugyanis azzal számol, hogy így csökkennek a kamatterhek. Az akcióterv mögül kiesik az MNB megadóztatásából származó 116 milliárd, a kormány szerint az adóbeszedés hatékonyságából származó bevételek és a csökkenő hozamok miatt a terv végrehajtása nem fogja veszélyeztetni a jövő évi, megemelt hiánycél elérését. Az adóbeszedés hatékonyságnöveléséből a kormány eddig 160 milliárdot remélt, ezt a tervet most visszavágták 120 milliárdra.
8 éve eljárás alatt
Magyarország az egyetlen 2004-ben csatlakozott uniós tagállam, mely ellen csatlakozása óta érvényben van a túlzottdeficit-eljárás (EDP), közel kerültünk ahhoz, hogy az Ecofin elzárja a kohéziós alapok egy részét, így 495 millió eurónyi pénztől esett volna el Magyarország, melyet beruházásokra fordíthatunk. Az Ecofin végül júniusban megkegyelmezett, ebben nagy szerepe volt a tavasszal bemutatott Széll Kálmán Terv 2.0-nak. A kormánynak most október 5-ig kellett prezentálnia, milyen intézkedésekkel tartja az államháztartási hiányt a maastrichti 3%-os referenciaszint alatt.
1,3 millió nyugdíjast érinthet a változás. 
