Varga Mihály pénzügyminiszter ma egy sor adóváltozást jelentett be közösségi oldalán, nem sokkal később pedig felbukkant a 2022-es adócsomag a parlament holnapján.
A miniszter egyebek mellett azt tudatta, hogy a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke jövő nyáron 15 százalékra csökken (és ezzel párhuzamosan a szakképzési hozzájárulás beépül az adóba). Ez az időzítés azt jelenti, hogy a kormány - az elmúlt időszakban benyújtott költségvetési dokumentumokból kiolvasható ütemezéssel szemben - mégsem tervezi a minimálbér idei, további emelésének feltételéül szabott szochó-csökkentésre nem kerül sor.
Miről is van szó? A munkaadók és munkavállalók az év elején abban állapodtak meg, hogy első lépésben 4 százalékkal emelkedik a minimálbér (ami a késletetett bevezetése miatt valójában éves szinten 3,6 százalékot jelent), de amennyiben a kormány év közben 2 százalékponttal csökkenti a szochó - jelenleg 15,5 százalékos - mértékét, akkor a nyáron további 1 százalékos minimálbér-emelésre kerül sor.
A kormány sokáig nem kommentálta a megállapodásnak ezt a kitételét, majd a 2021-es konvergenciaporgramban jelezte, hogy a következő években még két alkalommal kerülhet sor a szochó csökkentésére.
"A költségvetési mozgástér figyelembe vételével 2016 és 2020 júliusa között összesen 11,5 százalékponttal mérséklődött a szociális hozzájárulási adó kulcsa. A 2020. júliusi csökkentéskor a versenyszféra reálbér növekedése ugyan nem érte el a megállapodásban foglalt szintet, azonban a koronavírus okozta válság hatásainak mérséklése érdekében a Kormány ettől eltekintve 2 százalékponttal tovább csökkentette a szociális hozzájárulási adó kulcsát a munkahelyek megóvása érdekében. A következő években várhatóan még két alkalommal kerülhet sor további adócsökkentésre - írták a konvergenciaprogramban."
S mivel a hatéves bérmegállapodásban a 12 százalékos szochó-szint elérését tűzték ki, a kormány vállalása a még hátralévő 3,5 százalékpontos adó csökkentésére vonatkozott.
Ebből, illetve a hatéves megállapodás rögzített 2022-es határidőből kiindulva lehetett arra a következtetésre jutni, hogy a kormány idén és jövőre meglépi az összesen 3,5 százalékpontos adócsökkentést. Ez a remény azonban szertefoszlott a mai bejelentéssel, Varga Mihály ugyanis jövő nyárra időzítette a 15 százalékos mértéket. Ami azt jelenti, hogy legközelebb 2022 nyarán csökkenhet az adó, mégpedig 0,5 százalékponttal, hiszen jelenleg a szochó 15,5 százalékos.
Mindez egyben azt is jelenti, hogy az idei évközi minimálbér-emelés feltétele, tehát a további adócsökkentés - nem teljesül. Egyben azt is jelenti, hogy a hatéves megállapodást nem tartja be a kormány, nem csökken 12 százalékra a szochó 2022-re. A konvergenciaprogramban foglaltak alapján 2023-ra, vagy még tovább tolódhat a szochó maradék részének csökkentése 12 százalékig.
Ezt persze magyatázhatja azzal a kormány, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult gazdasági válságban nincs mozgástér erre, de ennek ellentmond, hogy tavaly év közben is vágtak a szochón 2 százalékpontot, amikor a válság a legjobban tombolt. A megállapodás szerint akkor kerülhet sor az adó csökkentésére, ha a reálbérek 6 százalékkal emelkednek meghatározott időszakban, ám ez a feltétel tavaly sem teljesült.
Így viszont a munkavállalók, akik bíztak a további 1 százalékos minimálbér-emelésben, hoppon maradnak - hacsak választási szempontból a kormány nem látja majd indokoltnak a teljes munkaidőben adható legkisebb bérek emelését. Kérdés, hogy ezt le lehet-e nyomni a munkáltatók torkán.
Ebben a mai cikkünkben pedig azt mutattuk be, hogy miért nem érdeke a magyar kormánynak az európai uniós egységes minimálbér elfogadása.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 2273,58 pontos, 1,63 százalékos emelkedéssel, 141 741,65 ponton, történelmi csúcson zárt csütörtökön.
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
