Mivel már bejelentettük a piacnak, hogy megállapodást szeretnénk aláírni az Európai Unióval, illetve a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ha nem születne ilyen megállapodás, az rossz üzenet volna a piacnak - mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára, az IMF-fel tárgyaló magyar delegáció egyik tagja a The Wall Street Journal (WSJ) üzleti napilapnak adott interjúban szerdán. Kijelentette: meglátjuk majd, hogy mi lesz a legjobb megoldás a két félnek.
Úgy fogalmazott: "világgazdasági szinten nagyon sok a bizonytalanság", s az elővigyázatossági megállapodás "biztonsági háló lenne, ami megnyugtatná a piacokat, és alátámasztaná pénzügyi erőnket". Az államtitkár szerint az ország gazdasága sokat fejlődött. Rámutatott: "erősek a fundamentumok, és folynak a strukturális változások". Meggyőződését fejezte ki, hogy - a kormány intézkedéseit látva - sikerül majd megállapodásra jutni.
Pleschinger Gyula elmondta: Magyarország hajlandó megfontolni egy úgynevezett készenléti hitelmegállapodást, az IMF azon hiteleszközét, amely szigorúbb feltételrendszert ír elő. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország szeretné elkerülni az olyan intézkedéseket, amelyek hátráltatnák az ország adósságcsökkentő és növekedési terveit. A növekvő államkötvény-hozamok állítása szerint nem jelentenek közvetlen veszélyt. Magyarország átlagosan 5,5 százalékos kamatot fizet adósságára, ami nagyon is kezelhető - tette hozzá.
A két szakember mindazonáltal a megállapodás pszichológiai fontosságára hívta fel a figyelmet, hogy helyreálljon az országba vetett piaci bizalom. "Nagyon pozitív üzenete van annak, ha megállapodás születik az EU-val és az IMF-fel. Jó válasz a piaci pletykákra" - tette hozzá. Pleschinger Gyula és Nátrán Roland is határozottan elutasította annak a lehetőségét, hogy a kormány az MNB devizatartalékait használná fel a kintlévő államkötvények visszafizetésére. Elmondták: a kormánynak nincsen ilyen szándéka, és még ha szeretné is, az jogi szempontból nem volna lehetséges. "Ez öngyilkos taktika volna" - jelentette ki Pleschinger Gyula.
A korábbi sajtóhírek szerint az állam a Mol 21,2 százalékos részvénypakettjét mintegy 500 milliárd forintért vásárolta meg, ami 22 400 forintos részvényenkénti árnak felelt meg. A mai 16 800 forintos záróár ennél 25 százalékkal alacsonyabb, egy esetleges részvényeladással tehát számításaink szerint hozzávetőleg 120 milliárd forintot tőzsdézne el az állam, nem számítva az idő közben, a vásárlás óta felhalmozódó kamatveszteséget.
Az előző évhez képest sokkal több a halott.
