A nap képe: meghökkentő nyakkendőben feszít Orbán Viktor

Háttérbeszélgetést tartott a Pénzügyminisztérium a 2027-es költségvetési tervezet legfontosabb számairól. Kármán András elárulta, hogy „fejnehéz” kiigazítást terveznek, 2030-ra pedig teljesíteni fogják az euró bevezetéséhez is szükséges maastrichti kritériumokat. A cégek társaságiadó-változásáról, a lakás- és családtámogatási program átalakításáról, „igazságosabbá tételéről” is fontos információkat osztott meg a tárcavezető.

A közel-keleti konfliktus, az energiaválság, a magas nemzetközi hozamkörnyezet nem tette lehetővé az alapkamat októberi csökkentését. Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szigorú hangvételű üzenetet küldött a piacnak, és elmondta, miért van nagy különbség a jegybank és a kormány fiskális pályájának hiányszámai között.

Gyakorlatilag elkészült a Kúria épülete.

Áramszünet volt a London melletti Google Cloud-adatközpontban. A 80 millió ügyféllel rendelkező Revolut is küzdött a hibával.

Változatlan szinten tartotta a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Kármán András pénzügyminiszter kedden vázolta a részletes 2027-es költségvetési terveket. Úgy látja, egymillió család járhat jobban, 40-60 ezer család viszont kevesebbet fog kapni.

Üdvözli az árrésstop kivezetését az Országos Kereskedelmi Szövetség, ugyanakkor csalódott a kiskereskedelmi különadó fennmaradása miatt. A szervezet a piaci verseny helyreállítását támogatta, és a rendkívüli adóterhek megszüntetésének menetrendjét sürgette.

A legfrissebb adatok szerint kedden nincs változás az üzemanyagárak tekintetében.

Jövőre 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel és 3 százalékos inflációval számol a kormány – közölte Magyar Péter kedden a Kossuth rádió reggeli műsorában. A miniszterelnök szerint az inflációs tervezési számot a Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján határozták meg.

Ismét az Európai Unió teljes jogú tagjává kellene válnia Nagy-Britanniának az Institute for Public Policy Research szerint. A londoni kutatóintézet hétfőn bemutatott tanulmánya úgy értékeli, hogy az ország a megváltozott világgazdasági és politikai környezetben egyedül már nem tudja megfelelően megvédeni jólétét, biztonságát és demokratikus intézményeit.