A németek szerint kevés, amit a terror ellen tesznek

Ledöntött karácsonyfa mögött tűzoltók egy berlini karácsonyi vásárban 2016. december 19-én, miután a háttérben álló teherautó a vásárlók közé hajtott. Forrás:MTI/AP/Michael Sohn

A ZDF országos köztelevízió felmérése szerint 51 százalék úgy érzi, a hatóságok nem tesznek eleget a terrortámadások megakadályozásáért, míg 43 százalék elégedett a védelemmel.

Legutóbb a december 19-én egy berlini karácsonyi vásáron végrehajtott iszlamista merénylet előtt vizsgálták a kérdést, akkor még a németek csaknem kétharmada, 62 százaléka elégedett volt a hatóságok terrorizmus elleni munkájával, és az elégedetlenek aránya 31 százalék volt.

Hibáztak

A szövetségi kormány igazságügyi minisztere elismerte, hogy a hatóságok hibáztak a 12 halálos áldozatot és 53 sebesültet követelő kamionos támadás ügyében. Heiko Maas a ZDF egy csütörtök esti vitaműsorában elmondta, hogy rövidesen elkészül egy átfogó, valamennyi biztonsági szerv tevékenységét elemző jelentés arról, hogy miért nem tudták megakadályozni a támadást annak ellenére, hogy ismerték és közveszélyes iszlamistaként tartották számon az elkövetőt, Anis Amrit.

Heiko Maas kiemelte: az már biztos, hogy "mindannak alapján, amit most tudunk, senki sem mondhatja, hogy nem történtek hibák".

Szigorítanának

Az igazságügyi miniszter és belügyi tárca vezetője, Thomas de Maiziere a napokban terrorellenes intézkedéscsomagot jelentett be, amely az Amri-ügy tanulságaira épül. A tervezett lépések között szerepel, hogy kiegészítik a kitoloncolási őrizetbe vétel jogalapját, a kormány szándékai szerint olyan elutasított menedékkérőket is kitoloncolási őrizetbe lehet majd helyezni, akiket terrorszervezethez fűződő kapcsolatok miatt közveszélyesként tartanak számon. Várhatóan bevezetik azt is, hogy lábbilincsként is emlegetett elektronikus nyomkövető eszköz viselésére lehet kötelezni közveszélyes iszlamistákat.

A ZDF Politbarometer nevű kutatása szerint a lakosság többsége támogatja a terveket, 88 százalék helyesnek tartja a kitoloncolási őrizetbe vétel lehetőségének kiterjesztését, és 67 százalék úgy véli, szigorúbb jogszabályokra van szükség a bűnözővé váló menedékkérőkkel szembeni fellépéshez.    Anis Amri is menedékkérőként érkezett Németországba, a tunéziai férfi kérelmét elutasították, de nem tudták eltávolítani az országból, mert hazájának hatóságai nem állították ki időben az iratait.

Elbírnak a menekültüggyel

Azonban a ZDF felmérése szerint az ügy nem változtatta meg a menekülthelyzet megítélését, a többség továbbra is bizakodó: a lakosság 57 százaléka úgy érzi, Németország megbirkózik a menekültek nagy számával, míg 41 százalék szerint Németország nem képes erre.

Az utóbbi évek legnagyobb szabású németországi terrortámadása a pártok támogatottságát sem befolyásolta lényegesen. Ezt jelezik a Politbarometer adatai is, amelyek szerint a kormányzó jobbközép CDU/CSU pártszövetség a szavazatok 36 százalékát nyerné el, ha most vasárnap lenne a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás, ami nem jelent változást a december elején készített előző felméréshez képest.

A koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) 1 százalékponttal gyengülve 21 százalékon állnak, az ellenzéki oldalon a Zöldek 10 százalékon stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága pedig 1 százalékponttal 9 százalékra csökkent. A legnagyobb parlamenten kívüli párt, a CDU/CSU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 1 százalékponttal 13 százalékra erősödött. A Bundestagból 2013-ban kiesett liberális FDP átlépné az 5 százalékos bejutási küszöböt, 1 százalékpontot erősödve 6 százalékon áll.