|
| Alenka Bratusek, szlovén miniszterelnök |
Alenka Bratusek szerint a "stabilizációs programmal" az euróövezeti országnak az a célja, hogy ne kelljen külső pénzügyi támogatást kérnie. Hozzátette: felülvizsgálják az idei költségvetést, és ennek részeként csökkentik a kiadásokat és adóemelésekre kerül sor.
Szlovénia lehet a következő anyaszomorító
| „Európa következő anyaszomorítójának” nevezte a svájci Handelszeitung Szlovéniát, amiért bankrendszere szanálásra szorul - derül egy korábbi Privátbankár cikkből, amely részletesen ismerteti Szlovénia pénzügyi gondjainak hátterét. |
Szlovénia súlyos bankválsággal szembesül, amely a túlzott kockázatviselés, az állami tulajdonú bankok gyenge minőségű vállalatirányítása, illetve a nem elég hatékony felügyeleti eszközök miatt alakult ki. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerdán ismertetett országjelentése szerint Szlovéniának a korábban számított 1 milliárd eurónál nagyobb összegbe kerülhet a bankok feltőkésítése.
Az OECD makrogazdasági előrejelzése szerint a szlovén gazdaság az idén 2,1 százalékkal zsugorodik. A szervezet számításai szerint a szlovén államadósság - markáns reformok hiányában - 2025-re a GDP 100 százalékára nőhet, miközben már eddig, a válság kezdete óta kétszeresére, azaz 47 százalékra nőtt.
A bankszektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg
A La Libre Belgique című belga napilap Szlovéniával kapcsolatos egyik napokban megjelent írása szerint a szlovén gazdasági csoda nagymértékben azon alapult, hogy Ljubljana a függetlenné válást követően elutasította a térség többi posztkommunista országában teret hódító ultraliberális felfogást, uniós csatlakozási folyamata közepette is viszonylag megóvta bankágazatát a külföldi felvásárlástól. A szektor jelentős részét félállami szereplők határozzák meg, az ország pedig nagyon magas szinten tudta tartani szociális és közszolgáltatásait.
A lap szerint ugyanakkor a pénzügyi válság 2008-as kirobbanásával Szlovénia duplán csapdába esett: egyrészt kiderült, mennyire függ az olasz és az osztrák gazdaságtól, másrészt a szociális gazdasági modell megkésett átalakítása oda vezetett, hogy az országban kevéssé működőképes, szlovén oligarchák szűk csoportja számára magánosított trösztök jöttek létre, amelyek teret adtak a spekulációnak. Ezek a csoportok pedig a bankokkal karöltve valóságos ingatlanbuborékot hoztak létre, amely immár egy éve robbanással fenyegeti a szlovén bankszektort.
Klímavédelmi szempontból is hatalmas a hatás. 
