A közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasoknak a jogszabály hatályba lépése után elvileg egy hónapon belül kell választaniuk: munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön, és a nyugdíjat választják. A törvénybe ugyanakkor számos kivételt is beépítettek.
A kivételek között első helyen a törvényhozók és más választott tisztségviselők szerepelnek, akiknek a megbízatási idejét az alkotmány szabályozza.
Nem kell felfüggeszteniük továbbá öregkori járandóságuk folyósítását a nyugdíjasként is tovább dolgozó pedagógusoknak, az egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak és asszisztenseknek, a gyermekvédelmi intézmények szakszemélyzetének, a fogyatékkal élőknek, a szociális gondozóknak, a papoknak és művészeknek, az akadémia tagjainak, valamint a parlamenti felügyelet alatt működő, tevékenységüket saját bevételekből finanszírozó közintézmények kinevezett tisztségviselőinek.
A törvény ugyanakkor lehetőséget teremt minden munkavállalónak, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után a munkáltató jóváhagyásával további három évig fenntartsa (vagy megújítsa) munkaviszonyát.
Az állami fizetések és nyugdíjak halmozásának kérdése - a nem járulékalapú, "speciális" nyugdíjak ügyéhez hasonlóan - a legutóbbi választási kampány egyik központi témája volt Romániában. A médiában megszólaltatott politikusok többsége méltánytalannak nevezte, hogy azok, akiknek a fokozott igénybevételt a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével kárpótolja az állam, mégsem "pihennek meg", hanem 45-50 éves koruk után az állami szektorban tovább dolgozva ugyanazért a munkáért nyugdíjban és fizetésben is részesülnek.
A szerdán elfogadott törvény továbbra sem akadályozza meg a romániai nyugdíjasokat abban, hogy a versenyszférában munkát vállalva fizetésüket és öregkori járandóságukat is megkapják.
A jogszabály része annak a nyugdíjreformnak, amelynek bevezetésére Románia kötelezettséget vállalt az országos helyreállítási tervben (PNRR), és amelynek életbe léptetése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.
Szerdán a sajtó által "luxusnyugdíjakként" emlegetett - az átlagnyugdíjak többszörösére rugó, külön törvények által szabályozott, nem a társadalombiztosítási alapból, hanem az állami költségvetésből fizetett - speciális nyugdíjak korlátozását is elfogadta a parlament. Ez a jogszabály ötéves türelmi idő után, fokozatosan növeli a szolgálati nyugdíjra jogosult volt katonák, rendőrök, titkosszolgálati ügynökök, pilóták, diplomaták és pénzügyőrök esetében a nyugdíjkorhatárt, amely húsz év múlva fogja elérni a többi társadalmi kategóriánál általános 65 évet, illetve a továbbra is kivételezett bírák és ügyészek esetében a 60 évet.
A román parlament egyedül a volt törvényhozók esetében törölte el azonnali hatállyal és teljes mértékben a speciális nyugdíj-kiegészítést. (MTI)
A magyar kétszintű bankrendszer megalakulása óta közel négy évtized telt el, amely idő alatt gyökeresen átalakultak a hazai pénzügyi szolgáltatások. 
