Nagy-Britannia csatlakozott a csendes-óceáni szabadkereskedelmi szerveződéshez London 2021. február 1-én, éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után terjesztette be hivatalosan csatlakozási folyamodványát a CPTPP-hez. A csendes-óceáni szabadkereskedelmi megállapodást 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták.
Az egyezménynek eredetileg tagja lett volna az Egyesült Államok is, de Donald Trump volt amerikai elnök 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján Washington kilépett a szervezetből. Az ezután újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr, Vietnam és vasárnaptól - az első európai tagországként - Nagy-Britannia a tagja.
Az 500 millió lakosú CPTPP csoport évenként előállított együttes hazai összterméke (GDP) Nagy-Britannia nélkül hozzávetőleg 13 500 milliárd dollár volt; ez a világgazdasági szintű GDP-érték mintegy 13,4 százaléka. A brit csatlakozással ez az arány 15 százalékra emelkedik.
A megállapodás alapján a CPTPP csoportba irányuló brit áruexport több mint 99 százaléka - köztük az autók, a gépipari termékek, a sajtfélék, a csokoládé, valamint a gin és a whisky - zéró vámtarifával léphet be a tagországok piacára. A Nagy-Britanniában gyártott autókat eddig 30 százalékos, a whiskyt 80 százalékos vám terhelte a CPTPP-országokban. A tavaly szeptemberrel zárul tizenkét hónapban Nagy-Britannia összesen 60,5 milliárd font (26 510 milliárd forint) értékben exportált termékeket a CPTPP-piacra.
A brit kormány vasárnap ismertetett adatai szerint Nagy-Britanniában 400 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak olyan vállalatok, amelyeknek székhelye valamelyik CPTPP-tagországban van, és ezek a cégek a brit üzleti szektor éves forgalmának 6,1 százalékát adják. A 21 havi tárgyalássorozat és öt tárgyalási forduló után elért csatlakozási megállapodás Nagy-Britannia eddigi legnagyobb nemzetközi kereskedelmi egyezménye a Brexit óta. A Downing Street előzetes becslése szerint a CPTPP-csatlakozás hosszabb távon 1,8 milliárd fonttal növeli a brit hazai össztermék értékét.
A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit GDP-érték a Brexit miatt hosszú távon hozzávetőleg 4 százalékkal lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság az EU tagjaként ugyanebben az időtávlatban elérhetett volna. (MTI)
A lakosság nagy része a „vörös zónában” maradhat. 
