A felmérést Jonathan Portes, a King's College London egyetem gazdaságtan-professzora, a UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és az Egyesült Királyság gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott elemzőház vezető szakértője, valamint John Springford, a Centre for European Reform (CER) nevű, uniós elemzéseket végző londoni stratégiai kutatóműhely igazgatóhelyettese készítette.
A tanulmány megállapítja, hogy Nagy-Britannia a hét legfejlettebb ipari gazdaság alkotta csoport (G7) egyetlen olyan tagja, ahol a foglalkoztatási ráta - a tavalyi harmadik negyedévi állapot alapján - még nem érte el a koronavírus-járvány előtti szintjét.
Az elemzés készítői modellszámítások alapján arra a következtetésre jutottak, hogy tavaly június végén 460 ezer európai uniós munkavállaló hiányzott a brit gazdaságból a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) és a járvány előtti szintekhez képest, és ezt a hiányt csak részben pótolták az EU-n kívüli térségekből érkező munkavállalók, akiknek számát a szerzők 130 ezerre taksálják.
A tanulmány összeállítói kiemelik: az így keletkezett 330 ezer fős nettó munkaerő-veszteséggel a brit gazdaság teljes korábbi munkaerő-állományának egy százaléka tűnt el.
Portes és Springford számításai szerint a brit gazdaságon belül a közlekedési és raktározási ágazatból 128 ezer, a nagy- és kiskereskedelmi szektorból 103 ezer, a szálloda- és élelmiszerszolgáltatásból 67 ezer, a feldolgozóiparból 47 ezer, az építőiparból 46 ezer, az adminisztratív és kiszolgálói munkakörökből 32 ezer európai uniós munkavállaló hiányzik.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az EU-ból. A brit kormány azóta új, pontozásos - főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő - bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexitről döntő 2016-os népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.
A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a hazai gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken rothad el.
Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására.
E munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.
(MTI)
Csütörtökön lőtték le az ukrán titkosszolgálat tisztjét, gyorsan megtalálták a tetteseket. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
