|
| fotó: depositphotos.com |
A társaságnak 4 millió euró szabálysértési bírságot kell fizetnie felügyeleti kötelezettség elmulasztása miatt, további 866 millió eurót pedig a szabálytalanság révén jogtalanul szerzett haszon ellentételezésére.
Az ügyészség indoklása szerint a vállalat vezetése 2008-től kezdve nem felügyelte kellőképpen a modellek engedélyeztetésével foglalkozó részleg munkáját, aminek következtében a károsanyag-kibocsátási előírásoknak nem megfelelő dízelmotorral szerelt gyártmányok kerültek forgalomba.
A bírság kiszabásával ugyan véget ér a VW dízelbotrányához hasonló ügyek miatt a Daimler mint jogi személy ellen indított eljárás, azonban továbbra is nyomoznak természetes személyek ellen dízelmotorral szerelt Daimler-gyártmányok motorvezérlő rendszere manipulációjának gyanúja miatt.
Az ügyészség gyanúja szerint a társaság csaknem egy évtizeden keresztül, 2008-tól 2016-ig értékesített a károsanyag-kibocsátási adatokat manipuláló berendezéssel szerelt dízelüzemű járműveket, amelynek motorja vizsgálati körülmények között a maximálisan engedélyezettnél kevesebb károsanyagot termel, a forgalomban viszont többet.
A Daimler nem él a jogorvoslat lehetőségével, a 870 millió eurót (290 milliárd forint) hat héten belül kell befizetnie Baden-Würrtemberg tartománynak.
A Daimler közölte, hogy a teher nem befolyásolja a harmadik negyedévi üzleti eredményt.
A dízelbotrány 2015 szeptemberében kezdődött, amikor az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) megvádolta a VW-t, hogy olyan szoftvert telepített 482 ezer dízelüzemű járműbe, amely érzékeli a mérés körülményeit. Az autó így a teszteken a valóságos nitrogén-oxid-kibocsátás töredékét produkálja, vagyis csal a vizsgán.
Két egyezményt írt alá Milojko Spajiccsal. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
