Szerdán pár órával a Magyar Nemzeti Bank után a kormány is közzétette a saját versenyképességi programját, mely a jegybanki összefoglalóhoz képest zömében kevésbé konkrét intézkedéseket fogalmaz meg, célokat annál inkább. Az adózás területét érintően a kormány úgy látja, bár az elmúlt évek során jelentős mértékben csökkent a személyi jövedelemadó kulcsa és jelentősek az érvényesíthető kedvezmények is, a munkajövedelmekre általában rakódó közterhek nemzetközi összehasonlításban még mindig magasak.
Éppen ezért általános célként fogalmazták meg, hogy Magyarországnak el kell érnie a visegrádi országok adóelvonási szintjét.
Jelenleg Magyarországon az adóék kereken 45 százalékos, ami az Európai Unió tagállamain belül a hatodik legmagasabb. Előttünk Belgium, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria áll, amiből egyenesen következik az, hogy a visegrádi országok vonatkozásában a magyar adóék a "csúcstartó".
2017-ben
- a cseh adóék 43,4 százalékos volt,
- a szlovák 41,6,
- a lengyel pedig 35,6 százalék.
Ha a cél, hogy ezek szintjére kerüljön a magyar adóelvonás mértéke, akkor érdemes az átlagot alapul venni, ami 40,2 százalék. Hazánknak tehát még 4,8 százalékpontot kellene ledolgoznia a cél teljesüléséhez.
A jelenleg ismert információk alapján túl sok mozgástér nincs a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésére. A munkaadó
- 15 százalékos szja-t,
- 10 százalékos nyugdíjjárulékot,
- 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot,
- és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot fizet.
A munkaadó a bruttó bérre vetítve ezek mellett
- 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót
- és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizet alapesetben egy dolgozója után.
Az elmúlt évek kormányzati kommunikációja alapján a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó az, ahol van lehetőség mérséklésre.
A modellünkben végzett számítások alapján ha teljesülnek a feltételek és júliustól újabb 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, akkor az adóék csak minimálisan fog változni. 45 százalékról 44,1-re csökken, amivel még mindig V4-es csúcstartó lesz Magyarország.
Ha a csökkentett 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót megtartjuk, akkor a személyi jövedelemadó kulcsát 10 százalékra kellene levinnie a kormányzatnak annak érdekében, hogy a visegrádi országok átlagára csökkenjen a hazai adóelvonás mértéke. Ekkor az adóék 39,9 százalék lenne.
A cél eléréséhez azonban egy másik út is elvezethet: ha a szociális hozzájárulási adót a jelenlegi, 19,5 százalékos mértéken rögzítjük és csak a személyi jövedelemadó kulcsát változtatjuk, akkor az egyszámjegyű szja is meghozza a kívánt eredményt. 9 százalékos kulcs mellett ugyanis az adóék kereken 40 százalékra apadna.
Ezzel pedig a kormány két vállalását, célját is kipipálhatja: egyrészt bevezette az évek óta lebegtetett egyszámjegyű szja-t, másrészt nemzetközi viszonylatban is a jelenleginél előkelőbb helyre kerülhet Magyarország az adóék nagysága alapján és ebből a szempontból nem lesz hátrányban a hazai adórendszer a másik három visegrádi országhoz képest.
Abban az esetben egyébként, ha az szja csökkenés mellett a szochó is mérséklődik 2 százalékponttal, akkor az adóék 39 százalék lenne, vagyis a V4-ek között a második legalacsonyabb.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
