Adócsökkentés nélkül nem érnek célt Orbánék

Szerdán pár órával a Magyar Nemzeti Bank után a kormány is közzétette a saját versenyképességi programját, mely a jegybanki összefoglalóhoz képest zömében kevésbé konkrét intézkedéseket fogalmaz meg, célokat annál inkább. Az adózás területét érintően a kormány úgy látja, bár az elmúlt évek során jelentős mértékben csökkent a személyi jövedelemadó kulcsa és jelentősek az érvényesíthető kedvezmények is, a munkajövedelmekre általában rakódó közterhek nemzetközi összehasonlításban még mindig magasak.

Éppen ezért általános célként fogalmazták meg, hogy Magyarországnak el kell érnie a visegrádi országok adóelvonási szintjét.

Jelenleg Magyarországon az adóék kereken 45 százalékos, ami az Európai Unió tagállamain belül a hatodik legmagasabb. Előttünk Belgium, Németország, Olaszország, Franciaország és Ausztria áll, amiből egyenesen következik az, hogy a visegrádi országok vonatkozásában a magyar adóék a "csúcstartó".

2017-ben

• a cseh adóék 43,4 százalékos volt,
• a szlovák 41,6,
• a lengyel pedig 35,6 százalék.

Ha a cél, hogy ezek szintjére kerüljön a magyar adóelvonás mértéke, akkor érdemes az átlagot alapul venni, ami 40,2 százalék. Hazánknak tehát még 4,8 százalékpontot kellene ledolgoznia a cél teljesüléséhez.

A jelenleg ismert információk alapján túl sok mozgástér nincs a béreket terhelő adók és járulékok csökkentésére. A munkaadó

• 15 százalékos szja-t,
• 10 százalékos nyugdíjjárulékot,
• 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot,
• és 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot fizet.

A munkaadó a bruttó bérre vetítve ezek mellett

• 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót
• és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulást fizet alapesetben egy dolgozója után.

Az elmúlt évek kormányzati kommunikációja alapján a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó az, ahol van lehetőség mérséklésre.

A modellünkben végzett számítások alapján ha teljesülnek a feltételek és júliustól újabb 2 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, akkor az adóék csak minimálisan fog változni. 45 százalékról 44,1-re csökken, amivel még mindig V4-es csúcstartó lesz Magyarország.

Ha a csökkentett 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adót megtartjuk, akkor a személyi jövedelemadó kulcsát 10 százalékra kellene levinnie a kormányzatnak annak érdekében, hogy a visegrádi országok átlagára csökkenjen a hazai adóelvonás mértéke. Ekkor az adóék 39,9 százalék lenne.

A cél eléréséhez azonban egy másik út is elvezethet: ha a szociális hozzájárulási adót a jelenlegi, 19,5 százalékos mértéken rögzítjük és csak a személyi jövedelemadó kulcsát változtatjuk, akkor az egyszámjegyű szja is meghozza a kívánt eredményt. 9 százalékos kulcs mellett ugyanis az adóék kereken 40 százalékra apadna.

Ezzel pedig a kormány két vállalását, célját is kipipálhatja: egyrészt bevezette az évek óta lebegtetett egyszámjegyű szja-t, másrészt nemzetközi viszonylatban is a jelenleginél előkelőbb helyre kerülhet Magyarország az adóék nagysága alapján és ebből a szempontból nem lesz hátrányban a hazai adórendszer a másik három visegrádi országhoz képest.

Abban az esetben egyébként, ha az szja csökkenés mellett a szochó is mérséklődik 2 százalékponttal, akkor az adóék 39 százalék lenne, vagyis a V4-ek között a második legalacsonyabb.