Aggasztó, ami a beruházásokkal történik

A beruházások volumene 2023 második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult. A beruházási teljesítményérték mindössze a feldolgozóiparban, illetve néhány, összességében kisebb súlyú területen emelkedett. A külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogottabb beruházási teljesítménye mellett az állami tulajdonú vállalatok is mérsékelték fejlesztéseiket, ez utóbbiaknál meghatározóan az uniós forrásból megvalósuló projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai okozták a beruházások csökkenését.

2023 II. negyedévében szezonálisan kiigazítva:

• A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévitől 4,1 százalékkal maradt el. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,2 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 3,9 százalékkal csökkent.

2023 II. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:

• A beruházási tevékenység volumene 13,5 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,0 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 6,9 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.
  
  

  

  
   
• A fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10 százalékkal csökkent, a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 18 százalékkal esett vissza, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt. Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 17 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől.
• A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben nőttek (+7,7 százalék). A legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenét kétszámjegyű, azonban a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedés jellemezte, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult. Növekedés jellemezte továbbá a gyógyszergyártás, az egyéb feldolgozóipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben minden más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 19 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az előző év azonos
• időszakához képest. A volumenváltozást két folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek lezárulása és a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene a 2023 I. negyedévi növekedéssel ellentétben jelentősen csökkent (−29 százalék), elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 14 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt csökkentették az építési és az importgép és -járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
• Az energiaipar nemzetgazdasági ág fejlesztései reálértéken mintegy 1,5 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a folyóáras adatokban enyhe növekedés mutatkozott szinte minden nagyobb szolgáltató esetében.
• A nemzetgazdasági beruházások 2023. II. negyedévi, 13,5 százalékos volumencsökkenését a feldolgozóipar (2,1 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése (rendre −4,5, −4,0, −0,3, −0,7 százalékponttal) egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.