A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteki közlése szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2012 első negyedévében 0,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A naptárhatás kiszűrésével az első negyedéves GDP 1,2 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához viszonyítva és ugyanannyival az előző, tavalyi negyedik negyedévhez képest is, szezonálisan is korrigálva. Részletek >>
Beruházások, megszorítások
Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. senior elemzője elmondta, hogy a beruházások mellett kisebb mértékben az alacsony fogyasztás is hozzájárult a GDP csökkenéséhez. A szakember szerint májusban, az első negyedéves előzetes GDP-adatok közlésekor még meglepetést okozott a visszaesés, azóta azonban világossá vált, hogy ezt legnagyobb mértékben az egyszeri tételek és a bázishatás miatt csökkenő beruházások okozták. Hozzátette, hogy az újabb beruházások a második negyedévi adatot javíthatják.
Suppan Gergely szerint nem volt váratlan, hogy a megszorítások és az adóváltozások miatt a fogyasztás csökkenni fog. A külkereskedelem viszont pozitívan járult hozzá az adatokhoz, továbbra is megfigyelhető, hogy a nettó export javítja a GDP-t. Ez azonban nem volt elég ahhoz, hogy a többi szektorban tapasztalt visszaesést ellensúlyozza - közölte az elemző.
Csak az export van
A beruházások 6,6 százalékos visszaesését aggasztónak nevezte Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője. Emellett GDP csökkenésének okai között ő is kiemelte a belső kereslet, a fogyasztás visszaesését.
Ugyanakkor az export még mindig pozitívan tudott hozzájárulni a GDP-hez - mondta az elemző, hozzátéve, hogy az export növekedése mérsékelt volt, de az importnál visszaesés mutatkozott. Az elemző szerint a második negyedévben is GDP-csökkenésre lehet számítani.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénteki közleménye szerint elsősorban a negatív külpiaci folyamatok következtében csökkent a GDP 0,7 százalékkal az első negyedévében. A korábbi időszakoktól eltérően az elsősorban külpiacra termelő ipari szektor is kis visszaesést mutatott, és a mezőgazdaság sem tudott a tavalyi sikeres év után tovább bővülni.
170 ezer ember jelentkezett az Európai Unió versenyvizsgájára, az EPSO szervezésében, amellyel később az EU szerveinél dolgozhatnak. 
