Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni és pakisztáni ügyekkel foglalkozó különmegbízottja (b) és Abdul Gáni Baradar molla, az afganisztáni tálib mozgalom társalapítója és főtárgyalója kezet fog, miután aláírták a történelmi jelentőségű békemegállapodást Dohában 2020. február 29-én. MTI/AP/Husszein Szajed

Az Egyesült Államok és az afganisztáni tálib lázadók vezetői aláírták szombaton Dohában a történelmi jelentőségű békemegállapodást, amely remények szerint fontos lépés lesz a 18 éve dúló afganisztáni háború lezárásában, és lehetőséget teremt az afgán kormány és a tálibok későbbi békeegyezményének aláírására.

A megállapodást Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja írta alá Abdul Gáni Baradar tálib mollával.

A dokumentum értelmében az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák létszáma 3-4 hónapon belül 13 ezerről 8,6 ezerre csökken, a kontingens többi katonáját pedig 14 hónapon belül kivonják Afganisztánból, feltéve ha a tálibok eleget tesznek a terrorcselekmények megakadályozására tett ígéretüknek. A biztonsági garanciákon túl az amerikaiak ígéretet kaptak a tálibok és a kabuli kormány közötti párbeszéd azonnali megkezdésére. Hírügynökségek jelentések szerint az afgánközi párbeszéd március 10-én veszi kezdetét.

Szakértők szerint a katari fővárosban nyélbe ütött megállapodás megnyitja az utat az előtt, hogy az Egyesült Államok lezárja történelmének leghosszabb háborúját, Donald Trump pedig teljesítse ezzel az egyik legfontosabb kampányígéretét. Az egyezmény azonban legitimálja a nemzetközi színtéren a terroristaként elkönyvelt tálibokat, miközben az afgánközi párbeszéd, a lázadók és a kormány közötti tárgyalások sokkal bonyolultabbnak ígérkeznek a másfél évig tartó amerikai-tálib tárgyalásoknál, amelyek elvezettek a dohai megállapodáshoz.

A dohai aláírási ceremónián mintegy 30 ország képviseltette magát. Az aláírási ceremónián jelen volt Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki a megállapodásban vállaltak betartására szólította fel a lázadókat. Azt hangoztatta, hogy elsősorban az teszi majd sikeressé a megállapodást, ha a tálibok szakítanak az al-Kaidával és más terrorszervezetekkel, és támogatni fogják a harcot az Iszlám Állam dzsihadistái ellen.

Zabihullah Mudzsáhid, a tálibok szóvivője a legreménykeltőbbnek azt tartja, hogy a másfél évig tartó tárgyalási folyamat idején az amerikaiak tartották magukat az ígéreteikhez. Irritáló és provokatív volt szerinte az, hogy a külföldi harci gépek közben folytatták a berepüléseket a tálibok ellenőrzése alatt lévő területeken, de - tette hozzá - a tálib harcosok a parancsot betartva türtőztették magukat.

Időközben Mark Esper amerikai védelmi miniszter és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Kabulba látogatott, ahol tárgyalt Asraf Gáni újraválasztott afgán elnökkel, és a dohai megállapodás kapcsán közös nyilatkozatot adtak ki. Esper reménytelinek nevezte a dohai megállapodást, de hangsúlyozta, hogy ez csak a kezdet. "Az előttünk álló út nem lesz könnyű. A tartós béke elérése Afganisztánban türelmet és kompromisszumkészséget követel minden fél részéről" - mondta Esper. Hangsúlyozta, hogy amennyiben a tálibok tartják magukat a megállapodáshoz,  az Egyesült Államok megkezdi - mint hangsúlyozta - a "feltételeken alapuló" kivonulást, de ha nem, akkor habozás nélkül érvénytelenítik az egyezményt. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok és a nemzetközi partnerek a továbbiakban is támogatni fogják az afgán biztonsági erőket.

Az afganisztáni bevonulást George Bush amerikai elnök rendelte el 18 évvel ezelőtt, válaszul a 2001. szeptember 11-én elkövetett amerikai merényletekre. Hírügynökségek az elhúzódó háborúval kapcsolatosan megjegyzik, hogy az Afganisztánban szolgáló amerikai katonák közül egyesek még meg sem születtek, amikor a merényletekben összedőltek a New York-i világkereskedelmi központ ikertornyai. Az amerikai csapatok és a szövetségesek néhány hónap alatt megdöntötték a tálibok uralmát Afganisztánban, menekülésre kényszerítve a tálibok vendégszeretetét élvező Oszama bin Ladent és az al-Kaida többi vezetőjét, a háború azonban folytatódott, az amerikaiak pedig csekély sikerrel próbáltak működőképes államot faragni a világ egyik legfejletlenebb országából. Időközben a tálibok újraszerveződtek, és mára az ország területének több mint felét tartják ellenőrzésük alatt.

Az Egyesült Államok több mint 750 milliárd dollárt költött az afganisztáni missziójára, és közben tízezrek haltak meg a konfliktusban beleértve a lázadókat, a kormányerőket és külföldi támogatóikat, illetve a civil lakosságot.