Az örmény miniszterelnök szerint Azerbajdzsán etnikai tisztogatás céljából indított hadműveletet kedden Hegyi-Karabahban, és fegyveres ellenségeskedésbe akarja bevonni Örményországot. Nikol Pasinján az örmény televízióban beszélt erről, és mindenkit biztosított arról, hogy az örmény hadsereg nem vesz részt a harcokban.
„Azerbajdzsán szárazföldi műveletet indított a karabahi örmények elleni etnikai tisztogatás céljából” – jelentette ki beszédében az örmény kormányfő. Hozzátette, hogy az örmény-azeri határon „stabil” a helyzet, és Jereván nem tett katonai lépéseket.
Nikol Pasinján felszólította Oroszországot és az ENSZ-t, hozzon intézkedéseket a Baku által indított művelettel szemben.
A kormányfő arról is beszélt, hogy az azeri offenzíva kezdete után „államcsínyt” szorgalmazó felhívások hangzottak el Örményországban.
„Nem engedhetjük meg, hogy bizonyos személyek, bizonyos erők államcsínyt hajtsanak végre. Már vannak államcsínyre történő felhívások Örményországban”
– mondta a nemzethez intézett beszédében a kormányfő, miközben az örmény televízióban látni lehetett, hogy tüntetők százával gyülekeznek Jerevánban a kormány székhelye előtt. Az ellenzéki pártok kedd estére nagygyűlést hirdettek. Az örmény ellenzék három év alatt több alkalommal akarta eltávolítani Pasinjánt, szemére vetve a 2020 őszén Hegyi-Karabahért vívott örmény katonai vereséget.
A főként örmények lakta, azeri területen található szakadár beékelődés emberi jogi ombudsmanja kedden kijelentette, hogy két polgári személy meghalt, 23 pedig megsebesült az azeri hadsereg támadása során. Gegham Sztepanján szerint a sebesültek között nyolc gyermek van.
A hegyi-karabahi fegyveres erők kedd délután a X mikroblog portálon közölték, hogy „jelentősen csökkent” a tüzérségi tűz a frontvonalon.
Hikmet Hajiyev, az azeri elnök tanácsadója a TASZSZ orosz hírügynökség szerint közölte: Baku közel áll a hadművelet céljának teljesítéséhez. A szakadár vezetők pedig azt jelentették be, hogy fegyverszünetet és tárgyalásokat javasoltak Bakunak.
Nikol Pasinján kedden telefonon tárgyalt Antony Blinken amerikai külügyminiszterrel a hegyi-karabahi helyzetről – közölte az örmény kormányfő sajtószolgálata. A közlemény szerint a felek hangsúlyozták, hogy elfogadhatatlan az erő alkalmazása, és feltétlenül ki kell használni a nemzetközi lehetőségeket a feszültség enyhítésére.
Moszkva kedden a katonai cselekmények leállítására szólította fel az érintett feleket, és emlékeztetett, hogy válság békés megoldásához vezető lépéseket megfogalmazták az Oroszország, Azerbajdzsán és Örményország vezetői által 2020-ban aláírt háromoldalú megállapodásban.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője újságírók előtt felszólította Bakut és Jerevánt, hogy tartózkodjon az erő alkalmazásától, és üljön tárgyalóasztalhoz.
Oroszország felszólítja Örményországot és Azerbajdzsánt, szüntessék be a harci cselekményeket az el nem ismert Hegyi-Karabahban, és térjenek vissza a konfliktus diplomáciai rendezéséhez – jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.
A szóvivő kijelentette, hogy az orosz békefenntartó kontingens továbbra is ellátja a feladait, és reményét fejezte ki, hogy minden fél biztosítja a békefenntartók épségét.
Catherine Colonna francia külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés ülésszakának szünetében „törvénytelennek, indokolhatatlannak és elfogadhatatlannak” nevezte az azeri hadműveletet. A francia külügyminisztérium szerint Párizs kéri az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását. A tárca azt is jelezte: Franciaország szorosan együttműködik a partnereivel, hogy erős választ készítsenek elő erre az elfogadhatatlan offenzívára.
Annalena Baerbock német külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés helyszínén kijelentette: Azerbajdzsán megszegte az ígéretét, hogy nem alkalmaz katonai megoldást Hegyi-Karabahban, és felszólította Bakut: állítsa le a tüzérségi támadásokat, és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
(MTI)
Az MVM közleményében emlékeztet arra, hogy a rezsistop révén egyszeri, 30 százalékos kedvezmény biztosított a lakosságnak. 
