|
| Hernádi Zsolt. MTI Fotó: Mohai Balázs |
Hernádi Zsolt MOL-vezér szerint semmi baj nincsen azzal, hogy az adófizetők pénzéből épít luxusszállodát Esztergomban - derült ki az üzletembernek a Régió TV Esztergomnak adott interjújából. A privatbankar.hu írta meg, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2,8 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást adott 2019-ben a Kisfaludy-pályázatokon keresztül hazai költségvetési forrásból a Hernádi Zsolt MOL-vezér tulajdonában lévő Solva Property Kft.-nek az esztergomi Mária Valéria Hotel felépítésére.
"Az ország egyik legnagyobb adófizetője vagyok, de ez nyilvánvalóan mindannyiunk pénze. Ennek a pályázatnak minden egyes eleme transzparens volt. Elméletileg bárki pályázhatott" - fogalmazott az interjúban Hernádi Zsolt. Elmondása szerint azért vágott bele az építkezésbe, mert úgy számolt, ha a saját tőkéjét kiegészíti az állami támogatással, akkor a kettő együtt elég ahhoz, hogy a szállodát befejezzék. Ugyanakkor többször is hangsúlyozta, hogy egy nagyon lassan, legalább 13 év alatt megtérülő szállodáról van szó. Eredetileg úgy kalkuláltak, hogy mintegy 7 milliárd forintból készülhet el a Mária Valéria Hotel, de az infláció miatt Hernádi Zsolt csodálkozna rajta, ha végül 8 milliárd forint alatt lenne a végösszege a beruházásnak.
A pazarlás bűn
A szállodaépítésre kiírt közbeszerzést sem akárki nyerte meg: a Garancsi István tulajdonában lévő Market Építő Zrt. egyedül pályázott 6,7 milliárd forintos ajánlattal. Mivel az MTÜ-től 2,8 milliárd forintot kaptak a projektre, így biztos, hogy a beruházásnak mintegy 41-42 százalékát az adófizetők állják. "Nagy baj lenne, ha én nem lennék jómódú, mert az a nemzetközi karriert, amit én befutottam, azt nyilvánvalóan díjazzák, az a munka elismerése. Vannak megtakarításaim, de veszteséges üzletbe nem fektetek be, mert azt pazarlásnak hívják. A pazarlás pedig bűn. Ezt közgazdászként és vallásos emberként is mondom" - magyarázta a MOL első embere, akinek saját vagyonát korábban 19-20 milliárd forintra becsülték.
Hogy miért kell magántulajdonban lévő luxusszállodákat vissza nem térítendő költségvetési milliárdokkal támogatni, arra eddig csak viszonylag ködös magyarázatokat lehet csak kapni. Hernádi Zsolt ezt is levezette az interjúban. Az állam ott támogatja a szállodaépítést, ahol a piac önmagában nem tudja felépíteni, mert nem lesz nyereséges. "Újépítésű szálloda nem tud nyereséges lenni. Állami támogatás nélkül nem lehet nyereségesen megvalósítani ezt a beruházást" - árulta el a lényeget.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége azonban éppen a napokban közölte, hogy még nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő évet zártak tavaly a magyarországi szállodák. A KSH adatai szerint tavaly 9,2 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyek szállásdíj bevétele, és 2018-hoz képest 8,8 százalékos az emelkedés a szálláshelyi összbevétel esetében is, amely meghaladta az 550 milliárd forintot.
Támogatással másnak is ment volna
Vagyis elvileg piaci alapon is – állami beavatkozás nélkül – lenne lehetőség a szállodák felújítására, bővítésére. Például a Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Hunguest Hotels tavaly 23,6 milliárd forint nettó értékesítési árbevétel után 3,4 milliárd forint adózott eredményt ért el. A Danubius Szálloda Zrt. is 1,6 milliárd forintos profitot ért el 2018-ban, míg a Danubius Szállodaüzemeltető Zrt. 4,8 milliárd forintos nyereséget tud felmutatni, de Budapesten is sorra épülnek és nyílnak a szállodák állami támogatás nélkül is. A nemzetközi gyakorlatban sem elterjedt, hogy közpénzből épülnek szállodák, amelyek hasznát viszont magántulajdonosok élvezik.
Magának az esztergomi Prímás-szigeten található Mária Valéria Hotelnek meglehetősen hányattatott sorsa van. Még 2008-ban kapott építési engedélyt egy helyi vállalkozó, Gimesi Sándor, aki 9 évig nem tudta befejezni az építkezést, főleg a hitelválság miatt és Hernádi Zsolttal ellentétben állami támogatást sem kapott. A félkész hotelt folyamatosan hirdette, végül 2018 végén adta el az ingatlant.
Folytatódott a fegyveres erőszak a szunniták és a síiták között Északnyugat-Pakisztánban. 
