Ned Price, az amerikai külügyminisztérium szóvivője jelentette be, hogy Antony Blinken külügyminiszter pénteken feloldotta "a Ciprust érintő, védelemmel kapcsolatos kereskedelmi korlátozásokat". Az Egyesült Államok 1987-ben rendelt el fegyverszállítási tilalmat Ciprus egészére, abban a reményben, hogy ezzel elősegíti a török hadsereg 1974. évi inváziója óta megosztott sziget újraegyesítését. Akkori döntésével Washington a fegyverkezési versenyt is korlátozni kívánta, és azt remélte, hogy sikerül előmozdítani a görög többség és a török kisebbség közötti békés rendezést. Az amerikai kongresszus 2019 decemberében már enyhített a fegyverembargón, hogy lehetővé tegye nem halálos katonai felszerelések exportját.
A teljes feloldásról szóló mostani rendelkezésre reagálva Nikosz Anasztasziadisz ciprusi államfő a Twitter-oldalán azt írta: "Történelmi döntésről van szó, amely a két ország közötti stratégiai viszony erőteljes fejlődéséről tanúskodik, beleértve a biztonság területét is".
A török külügyminisztérium viszont azt közölte, hogy határozottan elítéli a fegyverembargó feloldását. A döntés "fegyverkezési versenyt indít el a szigeten, sértve a Földközi-tenger keleti medencéjének békéjét és stabilitását" - áll az ankarai közleményben, amely felszólítja az Egyesült Államokat, hogy vizsgálja felül a döntését, és folytassa a sziget két felével kapcsolatos kiegyensúlyozott politikáját.
A nemzetközileg el nem ismert Észak-ciprusi Török Köztársaság elnöke, Ersin Tatar szombaton a TRT Haber török televízióban úgy nyilatkozott: "Az embargó feloldásával a görög ciprióták támadófegyverekhez jutnak. Ez túlmegy a védelem keretein és növelni fogja a feszültségeket".
Washington azzal a feltétellel vonta vissza az embargót, ha Nicosia nem engedi meg, hogy orosz hadihajók a kikötőit használják. Amerikai vezetők ugyanis attól tartottak, hogy az embargó közelebb viszi Ciprust Oroszországhoz. Nicosia 2015-ben megállapodást írt alá Moszkvával, amelynek értelmében az orosz hadihajók behajózhattak a kikötőibe.
(MTI)
Michael Clarke katonai elemző professzor szerint a világ nem hagyhatja szó nélkül Észak-Korea egyre bővülő kapcsolatát Oroszországgal. 
Van még tartalék a magyar részvényekben
