A haditengerészet részéről hangsúlyozták, hogy a művelet a nemzetközi tengeri joggal összhangban zajlott, célja pedig az volt, hogy demonstrálja a térségben a szabad közlekedést. Tien Csün-li, a kínai hadsereg déli műveletekért felelős parancsnokságának szóvivője elmondta, nyomon követik a romboló útját, hozzátéve, hogy a Milius „illegálisan tartózkodik a térségben.” A rombolót a kínai haditengerészet márciusban kétszer is távozásra szólította fel a térségből.
A szigetek hovatartozása vitatott, ugyanis a Fülöp-szigetek, Brunei, Tajvan, Malajzia és Vietnám mellett Kína is igényt tart rájuk. A manilai kormány többször aggodalmát fejezte ki, mert Peking a szigeteken és környékén megkezdte lakatlan területek betelepítését. Manila válaszul megerősítette térségbeli katonai jelenlétét, Vietnám pedig tavaly decemberben jelentős tengeri munkálatokba kezdett a zónában, elsősorban új földterületek létrehozása céljából.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. Peking azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
(MTI)
Az amerikai diplomácia magas szinten képviselteti magát. 
