Az Egyesült Államok vízumkorlátozásokkal sújtott 25 személyt, köztük fehérorosz parlamenti képviselőket, amiért "aláássák a demokráciát" a külföldre szökött Szvjatlana Cihanouszkaja volt elnökjelölt és más ellenzékiek elleni, politikai indíttatású perekkel - jelentette be kedden Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Antony Blinken szerint a szankciós listára azért kerültek fel képviselők is, mert szerepet játszottak annak a törvénymódosításnak az elfogadásában, amely lehetővé teszi, hogy a terrorizmusért elítélteket halálbüntetéssel sújtsák. A tárcavezető kiemelte, hogy ilyen vádak alapján próbálják meg elhallgattatni az ellenzéket az országban.
Hozzátette, hogy a képviselők közül egyesek olyan elnyomó jellegű intézkedéseket is támogattak, mint például a szélsőségességgel vádolt, de külföldön tartózkodó fehéroroszok állampolgárságának megvonása, illetve "a Fehéroroszországgal szemben barátságtalan cselekményeket" elkövetők helyi vagyonának elkobzása.
"Nem fogjuk tétlenül nézni, ahogy ez a rezsim tovább zaklatja és elnyomja a békés tüntetőket, a demokratikus ellenzéket, újságírókat, szakszervezeti tagokat, aktivistákat, jogvédőket és a fehérorosz lakosságot" - hangoztatta Antony Blinken.
Szvjatlana Cihanouszkaja ellen kedden kezdődött meg Minszkben - távollétében - a bírósági eljárás, amelyet a Litvániába menekült ellenzéki vezető bohózatnak, illetve showműsornak nevezett. További négy, ugyancsak külföldre menekült ellenzéki politikus - Szvjatlana Cihanouszkaja korábbi kampánymenedzsere, Marija Moroz, illetve az ellenzéki koordinációs tanács három elnökségi tagja, Olha Kovalkova, Paval Latuska és Szjarhej Dilevszki - ügyét is ebben a perben tárgyalják.
A 2020-as fehérorosz elnökválasztáson az ellenzék szerint meghamisították az eredményeket, és jelöltjük, Szvjatlana Cihanouszkaja legyőzte az országot csaknem három évtizede uraló Aljakszandr Lukasenkát. Szvjatlana Cihanouszkaja a választást követően az ellenzék több vezető tagjával együtt külföldön keresett menedéket, miközben a hatóságok több mint 35 ezer embert őrizetbe vettek, köztük számos ellenzékit. A Vjaszna fehérorosz jogvédő szervezet szerint jelenleg több mint 1400 politikai fogoly ül fehérorosz börtönökben.
(MTI)
A beruházás a Bács-Kiskun vármegyei Zsana és Kiskunhalas térségében kezdődik. 
