A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a láthatatlan munka napjának (amely minden április első keddje) alkalmából készített kiadványában vizsgálta a fizetetlen háztartási munkát, az úgynevezett láthatatlan munkát. Vagyis azt, hogy miként lehet statisztikai adatokkal leírni, a hagyományos módszereken túlmutatóan mérni és láthatóvá tenni azoknak a teljesítményét, akik pénzügyi ellenszolgáltatás nélkül dolgoznak a háztartásban, illetve önkéntesként.
Mi minősül ilyen munkának?
A láthatatlan munka az a fizetetlen munka, amit a háztartáson belül vagy önkéntes munkaként a közösség javára végeznek a társadalom tagjai.
Aki saját háztartásában dolgozik, az tisztában van munkája értelmével: vagy helyettesíti a pénz ellenében elérhető tevékenységeket, vagy kiegészíti a vásárolt javakat. Az ilyen, fizetség nélküli munka az ország gazdasági teljesítményét piaci árakból kiindulva mérő gazdaságstatisztika előtt láthatatlan, holott szerepe nem elhanyagolható a vásárolt javak és szolgáltatások mellett.
|
| A 15–84 éves népesség körében a saját háztartás számára fordított munkaidő megoszlása célok szerint, 2009–2010. Grafikonok forrása: KSH. |
A fizető munkán túl
A statisztika tízévenként mégis bepillantást nyer a népesség időgazdálkodásába, amikor felméri a lakosság napi tevékenységére fordított idejének alakulását az egy teljes napot kitevő 1440 percben. Ekkor kép alkotható a társadalom egészének időbeosztásáról. Túl az olyan fiziológiailag kötött tevékenységeken, mint az alvás, tisztálkodás, fény derül arra is, hogy a különböző életkorú, gazdasági aktivitású, eltérő településeken élők mennyi időt töltenek keresőtevékenységgel, munkába utazással, háztartási tennivalókkal, illetve, hogy szabadidejüket mire fordítják.
Magyarországon az időmérleg-felvételek több, mint fél évszázados múltra tekintenek vissza, a legutóbbi 2009/2010-ben volt.
Eredményeikből leszűrhető például, hogy a keresőtevékenységet ténylegesen végzők erre fordított ideje a nyolcvanas évek derekától 11 százalékkal lett rövidebb.
|
| A 15–84 éves népesség időfelhasználásának a szerkezete, 2009–2010 |
Napi 214 perc!
Ugyanakkor a 2009/2010. évi időmérleg-felvétel alapján a magánháztartásban élő 15 és 84 év közötti népesség átlagosan több időt − napi 214 percet − fordít fizetetlen munkára, mint termelőmunkára (napi 164 perc). Ez nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a népesség majd minden tagja (90,6%) részt vesz a házimunkában, fizetett munkában pedig csak harmaduk (32,2%). Ez a háztartáson belül végzett, nem fizetett munkára fordított tekintélyes időmennyisége fontos támpontként szolgál a gazdaság egészének teljesítményére vonatkozó számításokban.
A statisztika vizsgálja azokat a szervezeteket is, amelyek nem a nyereséget állítják tevékenységük középpontjába. A Központi Statisztikai Hivatal a nonprofit szektorba tartozó intézmények megfigyelését 1993 óta végzi. Számuk 2014-ben közel 64 ezer volt; egyharmaduk alapítványi formában működött – és ezek kétharmada az oktatás, a szociális ellátás és a kultúra területén tevékenykedett.
Hogy lehet ezt számszerűsíteni?
A gazdaság teljesítményének mérésére szolgáló mutató a bruttó hazai termék (GDP), a nemzeti számlák rendszerének egyik legfontosabb eleme. Az összehangolt számlarendszerben önálló egységként (szektorként) szerepelnek a háztartások. Míg a háztartások gazdasági jellemzőinek mérésére léteznek adatok (köztük a fizetett munkára), addig az egy fedél alatt élők által egymásnak nyújtott szolgáltatások értékét igen nehéz számszerűsíteni. A hozzáadott értéket számba vevő nemzeti számlákon belül évtizedek óta kérdés: milyen értéket képvisel a főzés, a takarítás, a mosás, a javítás, a rászorulók gondozása? Új értékek jönnek létre, vagy meglévők megőrzése történik?
A háztartásokon belül a háztartás tagjainak nyújtott szolgáltatásokat a nemzeti számlák rendszere kizárja a termelés köréből. Ha ezeket sikerülne számszerűsíteni, úgy a nemzetgazdasági termelés értékéhez hozzáadva megváltozna a bruttó kibocsátás, és végeredményben a GDP nagysága is. A fizetetlen munka teljesítményének figyelembevételével számított kiterjesztett termelés folyó áron 23 százalékkal magasabb GDP-értéket eredményezett 2010-ben.
|
| A nem fizetett háztartási munkaidő és megoszlása a 15–84 éves lakosság körében, 2009–2010* |
Szatellitszámlák
A nemzeti számlák zárt rendszere mellett létrejöttek a társadalmi szempontból fontos szempontokat rugalmasan érvényesítő úgynevezett szatellitszámlák. Ezek egyfelől illeszkednek a nemzeti számlák központi rendszeréhez, másfelől a sajátosságokhoz igazodva feltárják az egy-egy területre jellemző javak és szolgáltatások összefüggéseit. Ilyen számlák készülnek például a mezőgazdaságra, a turizmusra és az egészségügyre, közös vonásuk, hogy nagy hangsúlyt kap bennük a termelés, a felhasználás és a finanszírozás.
A szatellitszámlák között szerepel a háztartásokra vonatkozó rendszer is. Olyan keretet ad, ami lehetővé teszi a fizetetlen munka (saját és más háztartás számára, továbbá önkéntes munka) egységes elveken alapuló értékelését, a háztartási termelés nemzeti számlákhoz illeszkedő számbavételét, ami e rendszerben költségekből épül fel.
130 nap egy évben, amiért nincs fizetés
A magánháztartásban élők 2009/2010. évi időmérleg alapján egy év alatt 10 760 millió óra, azaz csaknem 11 milliárd óra – a nemzeti számlákban figyelmen kívül hagyott – fizetetlen munkát végzett saját vagy más háztartás számára illetve önkéntes munkaként. Ez az idő-, illetve munkamennyiség a nemzeti számlák által kimutatott gazdasági teljesítményben nem jelenik meg, holott egy magyarországi lakosra vetítve – beleértve a csecsemőket is – nyolcórás munkanappal számolva mintegy 130 munkanapnyi munkát jelent.
Kína figyelemmel kíséri az Európai Unió Kínával kapcsolatos vitáit. 
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
