Továbbra sem enyhül a feszültség Kelet-Ukrajnában Donyecknél, a megyeszékhelytől néhány kilométerre északnyugatra fekvő Avgyijivkában három polgári személy sérült meg, és 52 lakóház rongálódott meg a szerdai tüzérségi támadásokban - közölte csütörtökön Vjacseszlav Abroszkin Donyeck megyei rendőrfőnök. A rendőrfőnök arról adott hírt, hogy egy 61 éves nő holttestét találták meg Avgyijivka egyik utcáján, az áldozatot számos repesztalálat érte.
Oroszbarát szakadárok korábban tüzet nyitottak a megrongálódott áramvezetékek kijavítására érkezett villanyszerelőkre szerdán Avgyijivkában azután, hogy előzőleg a felek fegyvernyugvásban állapodtak meg - erről Arszen Avakov ukrán belügyminiszter számolt be a Twitteren.
Tart a vérontás
Abroszkin rendőrfőnök beszámolt arról is, hogy csütörtökön Donyeck mellett még egy település ellen indítottak tüzérségi támadást a Moszkva által támogatott szakadárok, a megyeszékhelytől délnyugatra fekvő Marjinkát kezdték lőni. A településen több lakóház lángokba borult, az iskolákban leállt a tanítás. A kijevi hadműveleti parancsnokság szokásos reggeli közleményében csütörtökön arról tájékoztatott, hogy az elmúlt napban két katona esett el és 14 sérült meg a harcokban.
A szakadár erők összesen 67-szer nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira, Grad rakéta-sorozatvetőket és más nehéztüzérségi fegyvereket is bevetettek. A harcok kiterjedtek a frontvonal teljes hosszára.
Eduard Baszurin, az önkényesen kikiáltott Donyecki Népköztársaság egyik katonai vezetője csütörtökön a szakadár DAN hírügynökség szerint arról számolt be, hogy az elmúlt napban egy szakadár fegyveres esett el és egy sebesült meg a harcokban. Állítása szerint az ukrán fegyveres erők több mint 1600-szor nyitottak tüzet Donyeck megye szakadár ellenőrzésű részére, a támadások következtében 38 házban keletkeztek károk.
Tartani kell az oroszokon a nyomást
Eközben Petro Porosenko egy csütörtöki német lapinterjúban az mondta, Ukrajnának egységes Európai Unióra van szüksége az ország keleti részét sújtó válság békés rendezésére kidolgozott minszki megállapodás végrehajtásához. Óvott az Oroszország elleni szankciók fellazításától.
Az Oroszország ellen az ukrán válságban folytatott tevékenysége miatt elrendelt büntetőintézkedések "elsietett lazítása" megerősítené az orosz agressziót, és "egész Európát veszélybe sodorná" - húzta alá Petro Porosenko a Berliner Morgenpost című lapban közölt interjúban arra a felvetésre, hogy Donald Trump amerikai elnök a szankciók visszavonása mellett foglalt állást.
Az ukrán elnök hangsúlyozta, hogy "a szankciók működnek", Oroszország nagy árat fizet az agresszióért, így az oroszok életszínvonala jelentősen süllyed, és gyengül a rubel. Ukrajna nem szorul katonai segítségre, és az EU-tól leginkább egységes fellépésre van szüksége. Egy "egységes EU Németország és Franciaország vezetésével rá tudja bírni Oroszországot a minszki megállapodás végrehajtására" - emelte ki Porosenko.
Az oroszoktól jön a populista propaganda?
Mint mondta, olyan Európát szeretne, amely "erősebb és egységesebb", és hangsúlyozta, hogy az EU-nak fel kell lépnie a közösség összetartását nagy veszélybe sodró jobboldali populizmus ellen. Ez Olaszországra, Ausztriára, Magyarországra, de Németországra is vonatkozik - mondta Petro Porosenko.
Az Európa-párti erőknek egy "új kommunikációs stratégiával" kell fellépniük az Oroszországból érkező "populista propagandával" szemben, így az EU jól tenné, ha elindítana egy orosz nyelvű nemzetközi televíziót, hogy az orosz ajkú választók rendelkezzenek "alternatív információforrással" az olyan "propagandacsatornákkal" szemben, mint az RT - fejtette ki az ukrán államfő.
Arra a felvetésre, hogy Donald Trump lenézi a NATO-t, kiemelte, hogy a NATO elengedhetetlenül fontos, a transzatlanti együttműködés gyengítése pedig súlyos felelőtlenség lenne. Az amerikai elnök azonban csak a finanszírozásról akar vitát indítani, és nem kérdőjelezi meg a védelmi szövetséget - mondta. Hazája esetleges NATO-tagságáról Petro Porosenko azt mondta, hogy népszavazást tartanak a csatlakozásról, és ha az ukránok a belépés mellett döntenek, mindent megtesz majd azért, hogy Ukrajnát felvegyék a szövetség tagjai közé.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
