- Az ukrán erők állítólag felrobbantottak egy hidat a keleti Bahmut város közelében, ami annak a jele, hogy visszavonulást terveznek a térségből. Ukrajna tagadja, hogy elhagyná Bahmutot, annak ellenére, hogy hat hónapja tartó heves harcokon vannak túl és készleteik állítólag fogynak. Bahmut elfoglalása szimbolikus lökést adna Oroszországnak a háború első évfordulója előtt.
- German Galuscsenko energiaügyi miniszter szerint egy ukrán munkás meghalt, és sokan megsérültek az elmúlt napokban, amikor az orosz légicsapások miatt megpróbálták megjavítani az áramhálózatot. Az orosz légicsapások hullámai pénteken Ukrajna energiainfrastruktúráját célozták, és több millió embernél okoztak vészhelyzeti áramkimaradást.
- A NATO főtitkára sürgette a transzatlanti katonai szövetség tagjait, hogy fokozzák a lőszergyártást Ukrajna számára. Jens Stoltenberg arra figyelmeztetett, hogy Putyin új offenzívákra és támadásokra készül, és hogy napirenden van az Ukrajna vadászrepülőgépekkel való ellátásának kérdése.
- Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter részt vett a kedden kezdődő NATO-miniszteri tárgyalásokon. Reznikov elmondta, hogy célja között szerepel Ukrajna egének védelme, „a tankkoalíció megerősítése”, elegendő lőszer biztosítása, az ukrán hadsereg több kiképzése és stabil logisztika, valamint a fegyverek karbantartása és javítása.
- A NATO-miniszteri tárgyalások előtt Brüsszelben ülésezett az Ukrajna Védelmi Kapcsolattartó Csoportja, amely egy amerikai kezdeményezés, s több mint 50 országot hívott össze Kijevnek az orosz agresszió elleni védelmében.
- Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere kijelentette, arra számít, hogy tavasszal Ukrajna offenzívát indít Oroszország ellen. Az ukrán védelmi kapcsolattartó csoport ülését követő sajtótájékoztatón Austin elmondta, hogy Oroszország számos új katonát vetett be a csatatéren, de sokan rosszul képzettek és rosszul felszereltek. Oroszország "egy éve tragédiát és terrort okozott" szomszédjának Ukrajnának - mondta.
- Norvégia bejelentette, hogy nyolc német gyártmányú Leopard 2 harckocsit és egyéb felszerelést küld Ukrajnába. Jonas Gahr Støre norvég miniszterelnök közleményében kijelentette, hogy „minden eddiginél fontosabb, hogy támogassuk Ukrajna szabadságharcát”. A bejelentés egy nappal azután érkezett, hogy Støre telefonon beszélt Volodimir Zelenszkijjel.
- Németország szerződést írt alá a Rheinmetall-lal a Kijevnek szállított Gepard légvédelmi fegyverek lőszergyártásának újraindításáról – közölte Boris Pistorius német védelmi miniszter.
- Egy jelentés szerint az Egyesült Államok közölte Ukrajnával, hogy nem küld nagy hatótávolságú rakétákat, mert túl kevés tartaléka van. Amerikai tisztviselők szerint a hadsereg harcászati rakétarendszereinek (ATACMS) ukrajnai hadszíntérre történő átadása saját készleteinek hiányát kockáztatná, és rontja saját felkészültségét a jövőbeni harcokra.
- A Kreml ismét bírálta a NATO-t az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontja miatt, mondván, hogy a katonai szövetség egyre jobban részt vesz az ukrajnai konfliktusban. "A NATO egy olyan szervezet, amely ellenséges velünk, és amely nap mint nap bizonyítja ezt az ellenségeskedést" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak.
- A lengyel védelmi minisztérium megerősítette, hogy a holland F-35-ös vadászrepülőgépeket hétfőn három orosz repülőgép elfogására késztették. Az F-35-ös vadászgépek nemzetközi vizek felett repültek, és a lengyel légteret nem sértették meg.
- Az Egyesült Királyság azt állítja, hogy nemzete egy néma pillanattal fog megemlékezni Oroszország Ukrajna elleni inváziójának első évfordulójáról. Rishi Sunak miniszterelnök február 24-én 11 órakor egyperces néma csenddel fejezi ki szolidaritását Ukrajnával.
- Jevgenyij Prigozsin, az orosz Wagner-zsoldoscsoport vezetője elismerte, hogy ő alapított és finanszírozott egy olyan céget, amelyet az Egyesült Államok „orosz trollfarmnak” minősít, és amely beavatkozott a 2016-os elnökválasztásba. Prigozsin ezzel elismerte, hogy konkrét kapcsolatai vannak az Internet Research Agency-vel (IRA), egy szentpétervári székhelyű céggel, amely amerikai hírszerzési tisztviselők szerint központi szerepet játszott a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló orosz erőfeszítésekben. (The Guardian)
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 6,87 pontos nyitás után csökkent kedden kora délutánig. 
