Az euróövezeti állam- és kormányfők október 27-i csúcsértekezletükön meghirdették, hogy megnövelik a 2010. májusban létrehozott euróövezeti pénzügyi mentőalapot (EFSF). Ennek fő módszere az lenne, hogy az alap célzott "al-alapokat" hoz létre, és ezekhez tőkét és garanciát társítanának elsősorban a leggazdagabb felzárkózó gazdaságú országok.
Az ötlet gazdái főleg az úgynevezett BRIC-országokra - Brazíliára, Oroszországra, Indiára, Kínára -, illetve Dél-Koreára és az arab olajországokra számítottak. Csak ennek a tizenegy országnak (ha az arab olajországok közül csupán az Öböl Menti Együttműködési Tanács fölösleggel rendelkező hat tagját számítjuk, élen Szaúd-Arábiával) a megtérülést kereső devizatartaléka közel 5,5 billió dollár (4 ezer milliárd euró) volt tavaly év végén.
Ezek az országok elvileg "zsebből" megsokszorozhatnák az EFSF maradék kölcsönzőképességét, amely már csak mintegy 250 milliárd euró Portugália és Írország támogatása, illetve a második görög mentőprogramra szánt összegek leszámítása után. A csúcsértekezlet résztvevői úgy vélték és meg is hirdették, hogy az euróövezeten kívüli tőke bevonásával az EFSF helytálló képessége egy csapásra egybillió euró (ezer milliárd euró) környékére növelhető. Eddig azonban a megcélzott országok többnyire nem jelentkeztek tőketársító szándékkal, sőt, a kínai kormány politikai feltételeket is szabott.
Az Emírségek pénzügyminisztere azt is megjegyezte, hogy még nem kaptak semmiféle konkrét kérést az Európai Uniótól.
Arab országok is részt vennének az euróövezet megsegítésében
Az Egyesült Arab Emírségek pénzügyminisztere elmondta, hogy szívesen részt vesznek az euróövezet megsegítésében. A miniszter hozzátette, hogy az ilyesmire általában úgy tekintenek, mint lehetséges profitforrásra, nemcsak az Emírségek számára, hanem a többi Öböl menti ország állami vagyonalapja számára is.
Az AI vált a globális digitális gazdaság fő hajtóerejévé. 
