Az Oroszországból importált földgáz árában felső plafon megszabását, valamint európai energetikai támogatási rendszert szorgalmazott Mario Draghi olasz miniszterelnök abban a nyitóbeszédében, amelyet a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) ülésén mondott Párizsban csütörtökön.
A közgazdász végzettségű Mario Draghi úgy vélte, hogy a jövőbeli jobb gazdasági modell kiépítése érdekében mindenekelőtt a jelenlegi kihívásokat kell megoldani, írta az MTI.
Kiemelte: az OECD adatai azt mutatják, hogy az ukrajnai háború jelentősen rontotta a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseket, és erősen megemelte az infláció várható mértékét is.
Első jelzésként a központi bankok pénzpolitikai szigorítását, valamint a nemzetközi élelmiszer-ellátás, főleg a búzaszállítmányok "megakadását" említette. Ez az árak emelkedéséhez vezetett, és humanitárius katasztrófa veszélyét vetítette elő - tette hozzá.
Az iparosodott országok képviselőinek mondott beszédében Draghi azt hangoztatta, hogy az Ukrajna melletti elkötelezettséggel egy időben hasonló határozottságot kell mutatni a többi ország lakossága megsegítésében is, elsősorban a világ szegényebb térségeiben, melyek között Afrikát nevezte meg.
Meglátása szerint az élelmiszerválság elkerüléséhez a Fekete-tenger partján lévő ukrajnai kikötőkből kell elindítani az ott felhalmozódott több millió tonna gabonát.
Hozzátette: garanciát kell nyújtani Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, hogy az ukrajnai kikötőket - ha megnyitják őket - nem éri támadás.
Az Európai Központi Bank (EKB) korábbi elnöke hangsúlyozta, hogy az energia- és élelmiszerárak a gazdagabb országokban is emelik az inflációs rátát: az euró-övezetben májusban az árak 8,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A munkanélküliség valamivel 7 százalék alatt van, a fogyasztás pedig a pandémia előtti szint alatt maradt.
"Csökkentenünk kell az energiaárakat, pénzügyi támogatást nyújtva a családoknak és a vállalkozásoknak, elsősorban azoknak, akik és amelyek nagyobb nehézségekkel küszködnek" - mondta Draghi.
Az Oroszországból vásárolt földgáz árának maximálását szorgalmazta, kijelentve:
az árplafon "korlátozná az infláció emelkedését, és csökkentené a pénzáramlást Moszkva irányába".
Úgy vélekedett, hogy a társadalom legszegényebb rétegeinek állami támogatása azonban nem sodorhatja veszélybe a költségvetési stabilitást. Mint fogalmazott: "felelősségnek és szolidaritásnak együtt kell haladnia nemzeti és európai szinten egyaránt".
Ezzel egy időben Mario Draghi közös politikai-gazdasági eszközt szorgalmazott az energiaválság megoldására: példaként a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszközt (Sure) említette, hangoztatva, hogy hasonló támogatást dolgozhatnának ki az energiaválságtól leginkább sújtott országok számára is.
Kifejtette, hogy ezzel pénzügyi stabilitást biztosítanának az egész euró-övezetben, s így a lakosság valószínűleg továbbra is támogatná az Oroszországgal szembeni szankciós politikát.
Az olasz kormányfő fenntartható és hosszútávú energiapolitikát szorgalmazott, az Oroszországtól függés csökkentésével. Kijelentette, az ukrajnai háború nem vezethet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben kitűzött korábbi célok "elárulásához".
A római kormánypalota bejelentése szerint két új rendkívüli kormánybiztost neveztek ki a közép-olaszországi Emilia-Romagna és Toscana tartományban létesítendő, részben tengeri úton érkező LNG-t (cseppfolyósított gázt) újragázosító létesítmények működésbe léptetéséhez. A miniszterelnöki hivatal közleménye rámutatott: az újragázosítókkal Olaszország tartalékait kívánják növelni.
Nemrég Klasszis Klubunk vendége volt Holoda Attila energiapiaci szakértő. Interjúnkat itt tekinthetik meg:
Már az állítólagos a tűzszünet sem volt az igazi – aztán miután véget ért, szinte azonnal megszólaltak a szirénák Ukrajnában. 
