Nagy visszhangot váltott ki Mario Draghinak az Európai Unió romló versenyképességéről írt jelentése, melyben megállapítja: az Uniónak sürgősen versenyképességi reformra van szüksége, ha el akarja kerülni, hogy gazdasági és politikai jelentősége végzetesen meggyengüljön. A megszólalók általánosan egyetértettek az Európai Bizottság különmegbízottjának helyzetértékelésével, csak egyes javaslatait kritizálták néhányan. Senki nem foglalkozott viszont a jelentés azon alapvető hiányosságával, hogy teljességgel figyelmen kívül hagyja a tényt, miszerint a versenyképesség erősítésének legfontosabb feltétele a megfelelő emberi erőforrás. 

Orbán Viktor rádióinterjújában hivatkozott Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének régóta várt jelentésére. Egy évvel ezelőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kérte fel a korábbi olasz miniszterelnököt, hogy vizsgálja meg Európa versenyképességének kérdését. Draghi tabudöntögető jelentést tett az asztalra. Arról írt, amit a magyar miniszterelnök is mondott: Európa lelassult. Ő viszont a megoldásra is kitért.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint Európa nagy bajban van, Magyarország viszont egy gazdasági nekilendülés küszöbén áll és túl van a nehezén.

Az Európai Központi Bank volt elnöke, Mario Draghi egységes európai gazdaságpolitikát javasol annak érdekében, hogy az Európai Unió ne maradjon le az Egyesült Államok és Kína mögött.

Az olasz balközép pártok arra az üzenetre építik kampányukat, hogy le kell győzniük azt a jobboldali blokkot, amely Putyin és Orbán barátja. Nagyon valószínűtlen, hogy egy jövőbeli jobbközép kormány engedjen Salvini azon kérésének, hogy állítsák le az ukrajnai fegyverszállítást. Káncz Csaba jegyzete.

Úgy tűnik, ennyi volt, már az államfő sem marasztalja tovább Mario Draghit.

Hiába nyerte meg a tegnapi bizalmi szavazást, ma várhatóan lemond Mario Draghi.

Kap még egy esélyt Mario Draghi vagy előrehozott választások jönnek?

Felborította a Mario Draghi vezette nemzeti egységkormány egyensúlyát az Öt Csillag Mozgalom (M5S) nevű kormánypárt, mely nem szavazott bizalmat a kormány energia-csomagjának a felsőházban tartott szavazáson csütörtökön.

Több nyugati ország is az ukrán EU-tagság mellett tette le voksát a kijevi látogatás után. Zelenszkij gázembargót sürget, Franciaország újabb fegyvereket ad, az oroszok szerint pedig továbbra sincs invázió. Reggeli összefoglaló az invázió 114. napján.

Draghi szerint ez korlátozná az infláció emelkedését, és csökkentené a pénzáramlást Moszkva irányába.

A vendéglátóhelyeken az állva fogyasztáshoz is szükségessé vált a koronavírus elleni védettségi igazolás Olaszországban, és országosan kötelezővé tették a szabadtéri maszkviselést a római kormány ünnepi járványintézkedéseivel, melyeket csütörtök este jelentettek be, miközben az omikron vírusvariáns aránya megközelítette a harminc százalékot.

Kevesebb mint egyéves kormányzása eredményeit sorolta fel az olasz miniszterelnök, Mario Draghi évzáró sajtótájékoztatóján szerdán, melyen hangsúlyozta, hogy a megkezdett gazdasági-pénzügyi reformok akkor is folytatódnak, ha esetleg más állami pozícióba kerül át.

Erős és jobb Európai Unióra (EU) van szükség, Németországnak és Olaszországnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy ez sikerüljön - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár az olasz fővárosban, Rómában hétfő este.

Továbbra is pozitív a hangulat a nemzetközi piacokon, és a magyar piac is remekelt csütörtökön. Nem dőlhetnek ugyanakkor hátra a befektetők, mert továbbra is számos kockázati tényező látható. Emellett az amerikai piacon dübörög a gyorsjelentési szezon, és a nagy cégek eredményei miatt meglehetősen szélsőséges mozgások láthatók egy-egy részvény esetében.

Whatever it takes, magyarul: kerül, amibe kerül. Több mint hét éve, 2012 júliusában mondta ezt Mario Draghi, arra utalva, hogy a görög adósságválság közepette minden áron megvédik az eurót. Azóta e szavak szállóigékké, Draghi attributumaivá váltak, nem csoda, hogy akad elemző, aki az Európai Központi Bank (EKB) éléről október 31-én távozó jegybankár örökségét is e szlogennel jellemzi.

Nincs meglepetés, a piaci várakozásokkal összhangban maradt az irányadó kamat. Mario Draghi posztját novembertől Christine Lagarde veszi át.

Mivel a brit kormánynak nem sikerült szavazásra bocsátania a Brexit-megállapodást szombaton a parlamentben, az e hét elejére eltolt szavazás befolyásolhatja döntően a hangulatot az európai tőzsdéken. Emellett a leköszönő Mario Draghi elnöksége utolsó EKB-ülésére, az MNB kamatdöntésére és a tőzsdei vállalati gyorsjelentésekre lesz még érdemes figyelni a héten.

Az EKB lépett, kicsit talán a várakozásoktól elmaradó mértékben. A piacok reakciója nemcsak ezért visszafogott, sokan kételkednek abban, hogy még mínuszosabb kamatokkal és újabb kötvényvásárlási programmal lendíteni lehet a gazdaságon. A végszót Angela Merkel mondhatja ki a növekedésről.

A jegybankok körül forog a nap a tőzsdéken pénteken, de egyes makroadatok is izgalmasak. Az amerikai foglalkoztatás rosszabb lett a várnál, ami alacsonyabb kamatot hozhat, ennek örülnek a tőzsdék. Hasonlóan rossz hír után emelkednek az európai indexek is.

Az amerikai elnök szerint szándékosan gyengítették a devizát, miután Mario Draghi, az Európai Központi Bankot vezetője arról beszélt, hogy szükség lehet a pénzpolitika további lazítására, ha a gazdasági kilátások nem javulnak.

Eseménydúsak a piacok: Amerika jókorát esett, Kína viszont különösen nagyot, igaz, sok emelkedő nap után. A BÉT jól bírja, a forint pedig különösen.

A The Financial Times körképe szerint Erkki Liikanen a legvalószínűbb - de nem feltétlenül a legjobb - jelölt az Európai Központi Bank élére. A német Bundesbank vezetője korábban esélyesnek számított, de olyan keményen fogná a gyeplőt, hogy a déliek ezt nem viselnék el; a végén az Európai Bizottság vezetéséért vívott német-francia párharc és az EP-választás eredménye is számíthat.

A globális kereskedelmi bizonytalanságok és geopolitikai problémák dacára nagyjából kiegyensúlyozottnak látja az euróövezet gazdasági növekedését fenyegető kockázatokat, valamint bízik az Olaszország és az Európai Bizottság közötti költségvetési vita rendezésében Mario Draghi, az euróövezeti jegybank elnöke.

Hetek óta a jövő évi olasz költségvetés kérdése nyugtalanítja az európai piacokat: ha a kormány javaslata szerinti méretes hiányt elfogadják, kérdés, hogy miből finanszírozzák azt, hogy tudja az ország adósságát kezelni. Az olasz származású európai jegybankelnök most üzent nekik: nem mentik ki őket a közös kasszából.

A várakozásoknak megfelelően alakult az Európai Központi Bank kamatdöntő ülése.

Miközben a világgazdaság szinte túlpörög, és Amerika már hevesen fékezi saját elszabaduló inflációját, az Európai Központi Bank, még egy évig nullán akarja tartani a kamatot, de legalább most már döntött, hogy év végéig megszünteti az eszközvásárlási (pénznyomtatási) programot, két lépésben.

Donald Trump megválasztása és beiktatása után többször kirohant kereskedelmi partnerei ellen, melyekkel szemben Amerikának hiánya van, hogy alulértékelt valutájukkal tartják fenn a helyzetet. Az elnöki vágy teljesült: a dollár hatalmasat zuhant Trump elnöksége alatt. De vajon mit kezd ezzel az EKB, változtat-e politikáján az erős euró miatt?

A szakértők szerint már januárban léphet az EKB.

Donald Trump keresztülvitt egy kisebb költségvetési megegyezést, az EKB felfelé módosította a növekedési prognózisát, lefelé az inflációsat. A tőzsdék ezt emelkedéssel ünnepelték, ám a bankszektort alaposan lelombozták a hírek. Ismét 1,2 fölé ugrott az euró/dollár, emiatt száguld az arany, a forint azonban erős, egy forinttal olcsóbb lett az euró.

Hiába volt a nagy izgalom, minden maradt a régi.

Lassan visszatér nyári szabadságáról az Európai Központi Bank kormányzótanácsa, és minden eddiginél nagyobb nyomás fog nehezedni rá, hogy döntést hozzon a fedezetlen kötvényvásárlás, azaz pénznyomtatás leállításáról. Ha nem esik jól egyben, lehet fokozatosan csökkentve, erre az angol taper szó, amit mi persze csak tapírnak mondunk.

Igazi pénteki hangulat uralkodik a tőzsdéken: alig van mozgás, de az legalább jó hangulatban telik. A forint az MNB közbeavatkozás után egészen 304-ig gyengült az euróval szemben, a bluechipek alig változtak a nyitást követően. Amerika továbbra is bizonytalan Trump szerdai szavait követően, Európa Yellen és Draghi szavaira vár.

Főleg geopolitikai és amerikai belpolitikai feszültségekkel magyarázzák a tőzsdék nyomott hangulatát. Európában ehhez az erős euró is hozzájött. Budapesten viszont emelkedett az index, az OTP-re már 12 ezer feletti célár is kijött. A forint erős, az olaj ismét esik.

Egész héten rossz hangulat uralkodott a piacokon, ez igaz volt a magyar tőzsdére is. Az EKB elnök Mario Draghi szavaira komoly zavar alakult ki a befektetőkben, ami további esést eredményezett. Új szereplőt köszönthetünk hamarosan a magyar prémium kategóriában, hamarosan kereskedhetünk a Waberer's papírjaival is. Heti összefoglaló.

A keddi nagy esést Európában kis esés, az USA-ban szép emelkedés követte. A befektetők emésztették Draghi szavait, sokan úgy vélték, csak kommunikációs hiba történt. Az euró azonban tovább erősödött, és a kötvényhozamok is emelkedtek. Négyből három részvényünk esett, az euró/forint visszament 310 alá.

Mario Draghi végre arra utalt, hogy felhagy a túlzott lazasággal az EKB - legalábbis eddig ezt hittük, de kiderült: mindenki félreértette.

A bankok bankjainak bankja, vagyis a központi bankok által fenntartott Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) jelezte, hogy itt az ideje a kamatemelésnek azoknál a jegybankoknál, ahol extrém alacsony a kamat. A német Bundesbank elnöke pedig ismét a kötvényvásárlási program beszültetését szorgalmazta az EKB esetében.

Ismét változatlanul hagyták az alapkamatot.

Az első negyedévben 0,6 százalékra nőtt a német gazdasági növekedés az előző negyedévi 0,4-ről. Ez éves szinten 2,4 százalék, igaz, rendszerint az első negyedév a legerősebb.

Maradt a jól bevált alapkamat, de meddig?

Mario Draghi a nyersanyagárakra fogja a növekvő inflációt, de az uniós gazdaságnak nem erre van szüksége.

Ahogy az várható volt, hogy az Európai Központi Bank (EKB) kormányzótanácsa nem változtatott az irányadó kamaton.

Egyelőre kitart a laza monetáris politikája mellett az Európai Központi Bank.

Nem sok jót tartogat a unió elhagyása az Európai Központi Bank elnöke szerint.

Immár teljesen eltér egymástól az Európai Központi Bank és az amerikai Fed monetáris politikája. A Fed az elnökváltással egy teljes fordulatot tesz, Mario Draghi viszont úgy tűnik, még mindig a 2008-as válságban él. Mi lehet mindebből, és vajon meddig tűrik ezt még a németek, akik gazdaságilag ugyanúgy dübörögnek, mint Amerika?

Donald Trump megválasztása óta erős a dollár és megnőttek az amerikai inflációs várakozások. Ez átterjedhet Európára, és az EKB irányt válthat.

Az Európai Központi Bank nem merte meglépni, amit korábban tervezett, miszerint márciustól havonta 10 milliárd euróval csökkenti kötvényvásárlási programját (angolul taper, ebből a mi vicces tapír kifejezésünk). Annyit tett csak, hogy a havi 80-at 60 milliárdra csökkenti, de határidő nélkül.