|
| (Fotó: 123rf.com) |
A piaci várakozások nagy többsége 0,1 vagy 0,2 százalékos kamatcsökkentést és 30 milliárd eurós havi kötvényvásárlási programot várt az EKB (Európai Központi Bank) mai ülésétől. Amit végül kora délután bejelentettek, az közel áll ehhez, de kissé elmarad tőle: 0,1 százalékkal –0,5 százalékra csökkent az irányadó kamat. Kötvényeket novembertől fognak vásárolni, de csak havi 20 milliárdért.
A lépésre az euró fél százalékos erősödéssel reagált a dollárhoz képest. Az európai tőzsdék vezető indexeinek többsége fél százalék körüli emelkedést mutatott, az USA-ban is pár ezrelékkel felfelé tartanak a mutatók. Mindebben azonban az is szerepet játszhatott, hogy tegnap a kínaiak, ma reggelre az amerikaiak jelentették be a korábban meghirdetett vámok halasztását.
További piaci hatás, hogy az európai és amerikai kötvények hozamai kissé emelkedtek, ez is arra utal, hogy a piac kissé határozottabb lépéseket várt. A nemesfémek viszont, amelyeknek az alacsonyabb kamat és a gyengébb dollár is jót szokott tenni, ismét felfelé indultak el.
Segítenek a bankokon
A magyar, lengyel, cseh, horvát, román és török kötvények hozamai viszont estek. A magyar tíz éves referenciahozam 2,04 százalék, 13 bázisponttal esett ma. A BUX index 0,3 százalékkal lejjebb ment, mindhárom nagy cégünk süllyedt valamelyest. A forint kissé gyengült a tegnap késő esti állapothoz képest, az euró 332,40.
További árfolyamok itt láthatók
A bejelentések közé tartozik még, hogy a várt egy évtől eltérően a kötvényvásárlási programot határozatlan időre hirdették meg. A bankoknak nyújtott hitelek feltételein azonban már most is javítottak (TLTRO). Valamint a mínuszos kamatok miatt rossz jövedelmezőségű bankok megsegítése érdekében egyfajta kettős kamatrendszert vezetnének be.
A kormányok is lépjenek
Ezzel az Investing.com szerint biztossá vált, hogy jövő héten a Fed is kamatot csökkent majd. Donald Trump elnök is üdvözölte a lépést, és kamatmérséklésre biztatta országa jegybankját.
Az EKB lépéseinek célja mindezzel nyilván az, hogy a vészesen lassuló európai gazdaságot megsegítse. Ez azonban nem biztos ,hogy elég lesz, ahogy az eddigi intézkedései sem hozták éppen el a kánaánt. Talán ezért is van, hogy a piacok lelkesedése inkább visszafogott. Ezért lehet az is, hogy Mario Draghi EKB-elnök felszólította a kormányokat: ők is tegyenek valamit.
Draghi búcsúcsomagja
Az EKB monetáris politikája (kamatok, pénzmennyiség stb.) mellé a kormányok fiskális, tehát költségvetési, főleg adókon és támogatásokon keresztül megvalósuló lépései kívánkoznak.
Az egyik vezető német napilap, a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) vezércikke szerint is kétséges, hogy “Draghi nagy csomagja”, az új kötvényvásárlási program sokat tudna segíteni. Emlékeztetnek rá, hogy az EKB tanácsának számos tagja is ellenezte.
Negatív kamat a bankban?
Sok közgazdász szerint az eddigi hasonló lépések, főleg a negatív kamat és a kötvényvásárlásokra fordított őrületes összegek sem jártak túl sok előnnyel. Sőt, több lehet a jövőben a mellékhatás, mint a pozitív. Például a bankok végképp átháríthatják a negatív kamatokat az ügyfelekre. (Ez ellen egyes német politikusok már törvénymódosítással küzdenének.)
A negatív kamatot ínséges időkre, válsághelyzetekre kéne tartalékolni a FAZ szerint. Erről azonban most még nincs szó.
Nullszaldót, bármi áron?
A fiskális, tehát az államháztartásból történő gazdaságélénkítés sajnos úgy tűnik, éppen a németeken bukik el. Akiknél pedig a gazdaság éppen a recesszió szélén egyensúlyoz – és amelynek gyárai, fogyasztói olyan nagy befolyással bírnak a magyar gazdaságra is. Évek óta vitatkoznak erről a német politikusok, de a konzervatív vezetésű koalíció nem hajlandó az államadósságot növelni.
Amint tegnap beszámoltak róla a német lapok, már az IMF is felszólította Németországot, hogy költségvetési politikáját tegye expanzívabbá – magyarul költsön többet a gazdaság élénkítése érdekében. Ám a jövő évi költségvetés a napokban benyújtott tervezete megint nullszaldót irányoz elő.
Merkel nem akarja
Németországnak nem kéne megvárnia a gazdasági válságot, hanem már most élénkítenie kellene a gazdaságát – mondta az IMF európai vezetője, Poul Thomsen.
Angela Merkel kancellár szerdai beszédében megvédte a nullszaldós költségvetés tervezetét. Azt mondta, hogy amikor az állami beruházásokról van szó, akkor nem elsősorban a pénz hiányzik, hanem a megfelelő tervezési folyamat és egyéb feltételek. Szerinte a további eladósodás elkerülése nem öncélú dolog, hanem komoly gazdasági érvek és a (társadalmi?) igazságosság szólnak mellette.
A FAZ emlékeztetett rá, hogy Németországban 2002 óta először sikerül az idén a 60 százalékos maastrichti kritérium alá szorítani az államadósságot (a GDP arányában mérve).
Bíztatóan indult 2026, de a január már nem volt ilyen rózsás. 
