Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!
Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest
Naponta átlagosan egy centiméterrel apad a Balaton és a Velencei-tó vízszintje, menteni kell a halakat.
Július 28-án reggel rekordalacsony volt a Duna vízállása Budapestnél: a vízmérce 31 centimétert mutatott az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) vízügyi adatai szerint. Délutánra a Duna tovább apadt, és a vízszint 28 centiméteren állt. Eddig a legkisebb vízállás a folyón 33 centiméter volt 2018. október 25-én.Tavaink vízszintje is folyamatosan csökken, az OVF közlése szerint a Balaton vízszintje naponta átlagosan egy centiméterrel apad, a Velencei-tó vízszintje pedig kritikus szinten áll.
Naponta átlagosan egy centiméterrel csökken a vízszint a Balatonon és a Velencei-tavon, július 27-ről 28-ra virradóra pedig 3 centiméteres vízszintcsökkenést is mértek a szakemberek a Balatonon Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Augusztusban 20 centiméterre apadhat a Velencei-tó
A kilátások nem túl biztatóak, hiszen ismét hőhullám jön, és az erős szél is szárító hatású. Az OVF prognózisa szerint augusztusra 20 centiméterre csökkenhet a Velencei-tó vízszintje - írta meg a Telex. Orbán Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtófőnöke a lapnak azt mondta, hogy ez lényegében azt jelenti, hogy részekre szakad a tó.
A minisztérium vészforgatókönyve szerint összenyitnák a különálló tavacskákat, és mentőhalászattal átemelnék a halállományt az egységes vízterületre.
A Velencei-tó csak egy kis területről tudja begyűjteni a csapadékot, ha esne az eső Fotó: Országos Vízügyi Főigazgatóság
Kicsi a vízgyűjtő terület
Az OVF adatai szerint idén az átlagosnál 80-90 százalékkal kevesebb csapadék hullott Magyarországon, és a csapadékhiány a Velencei-tavat még kritikusabban érinti. A tó közelében két tározó van, a pátkai és a zámolyi, ezekre a tározókra azonban nem lehet számítani, mivel évek óta elmaradt a kotrásuk, így onnan vizet annak rossz minősége miatt nem lehet a Velencei-tóba beengedni.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter június elején beszélt arról, hogy bár állítólag elkészült, de nem találják az előző kormány 40 milliárd forintos, a Velencei-tó helyreállítására vonatkozó tervét. A tárcavezető azt is elmondta, hogy a tó ökológiáját tönkretette a sok hibás fejlesztés, és felkértek egy szakmai stábot, hogy vizsgálják meg a helyreállítás lehetőségeit.
A víztározóknak fontos szerepük van, több tározó kellene a Dunára is, mondja Lévai Ferenc Fotó: Kisköre város honlapja
A Tiszán lévő víztározók nélkül lángolna az Alföld
Erről már a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője beszélt a Privátbankárnak. Lévai Ferenc elmondta, hogy 53 éves pályafutása alatt még nem látott ilyet, lényegében kettészakadt az ország vízellátás szempontjából. Az alföldi halastavak a tisztántúli területeken kapnak vizet az alföldi csatornákról, a Tiszán lévő két tározó - a kiskörei és a tiszaroffi zsilip - nélkül sokkal rosszabb lenne a helyzet, „már lángolna az Alföld”, fogalmazott.
A Dunántúlon vannak az igazi problémák
Egyetlen halastó sem volt képes a télen a Dunántúlon feltöltődni, minden csatorna kiapadt. Csapadék lényegében nincs, a haltermés az idén legfeljebb a fele lesz a tavalyinak. A Dunántúlon a Nádor-csatorna - amely vizet adhatna a Sió-csatorna mellett – már kiapadt. A szárazságot augusztus 20-ig kell valahogy túlélni, ha nem jön a közeljövőben csapadékosabb időjárás, akkor félő, hogy elpusztulnak a halak a dunántúli halastavakban.
Úgy járunk, mint a beduin, aki beleejtette a kútba a vödröt
Lévai Ferenc szerint az elmúlt 20-25 évben semmi nem történt a vízhiány pótlására és az elsivatagodás megállítására. Álláspontja szerint az összes kritikát ismerve, meg kellett volna építeni a Bős-Nagymarosi vízlépcsőt.
„Amíg a Dunán és a Tiszán átfolyó vizet nem fogjuk meg tárolókkal, addig nem lehet megoldani a vízpótlás problémáját, addig keresztülfolyik a víz Magyarországon – mondta a MA-HAL szóvivője.
Már szinte csak ezüstkárász él a Velencei-tóban Fotó: Horgász.hu
A Velencei-tó halállományának 80 százaléka elpusztult
A Balatonban hektáronként 50 kilogramm hal van, a Dunában pedig 30-40 kilogramm, a Velencei-tó halállománya az elmúlt két évben lényegében elpusztult, már csak ezüstkárász él a tóban, ami egy invazív, értéktelen hal, a ponty, a harcsa, a süllő nem élte túl a vízszint drasztikus csökkenésével járó vízminőségi változásokat.
Lévai Ferenc álláspontja szerint a Velencei tavat pár milliárd forintból a Dunából kellene feltölteni, a Dunai Vasműnek van egy óriási szivattyútelepe, annak a csőrendszerét meg lehetnek hosszabbítani, és bár szokták kritizálni a Duna vizét, hogy az más, mint a Velencei-tó vize, annál rosszabb nincs, mintha teljesen víz nélkül marad egy tó - összegezte a MA-HAL szóvivője.
Már zajlik az országos vízleltár készítése
Kerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot is, hogy mennyire tartják járhatónak a MA-HAL felvetéseit. Legutóbb a Telex is érdeklődött arról a tárcánál, hogy milyen rövid és hosszú távú intézkedések várhatók az aszályhelyzet és a vízhiány megoldására.
A lapnak Orbán Zoltán a minisztérium szóvivője azt válaszolta, hogy a döntések még nem születtek meg, de már zajlik az országos vízleltár elkészítése, és annak a felmérése, hogy a mostani helyzetben mennyi víznek kell lennie optimálisan a Dunában, a Tiszában, és a hazai tavakban.
A tó ökológiai állapota az ingatlanpiacra is hatással van
Eltűnőben van a nyaralókereslet a Velencei-tónál, és egyre jobban a kiköltözők veszik át a beköltözők helyét – ezt állapította meg az Ingatlan.com elemzésében. A Velencei-tó öt vizsgált településén közel 7 százalékkal csökkent az eladó lakó- és üdülőingatlanok iránti kereslet idén az előző év azonos időszakához képest. A nyaralók iránti érdeklődés több mint 26 százalékkal esett vissza, miközben a házak kereslete lényegében stagnált. Pákozdon 52 százalékkal, Velencén több mint 11 százalékkal csökkent az összesített kereslet, Gárdonyban viszont 4, Sukorón pedig közel 31 százalékos növekedés történt.
Az aszályhelyzet és az ökológiai változások ellenére az ingatlanárak egyelőre ellenállóak: 2026 júliusában az eladó házak négyzetméterárainak középértéke 905 ezer, a nyaralóké pedig 899 ezer forint volt az érintett településeken.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A nyári energiakrízis idején a fideszesek jóval kevésbé voltak hajlandók spórolni az árammal és az ivóvízzel, mint a Tisza szimpatizánsai – közölte felmérésében a Publicus Intézet. A Népszava cikke szerint a többség jelesre vagy jóra értékelte a kormány válságkezelését, és úgy véli, fel kell építeni Paks 2-t.
A Magyar Közút idén közel 140 kilométernyi mellékutat újított fel – közölte a közlekedési és beruházási miniszter Facebook-oldalán. Év végéig 570 kilométer megújulása várható.
A kormányfő posztja szerint a kormány azon dolgozik, hogy az elszabaduló világpiaci környezetben mielőbb hathatós és célzott segítséget tudjon nyújtani az autósoknak, de nem a védett árat akarják visszahozni.
A hulladékszállítással kapcsolatos panaszok és a koncessziós vállalások teljesítésével kapcsolatos problémák miatt a teljes magyar hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról döntött a kormány – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök.
Újabb súlyos ügyek miatt fordult a hatóságokhoz a Magyar Nemzeti Bank új vezetése. A jegybank öt ingatlannal kapcsolatban tett feljelentést, miután az átvilágítás jelentős túlárazásokat tárt fel, az értékbecslések pedig arra utalnak, hogy az ingatlanok jóval kevesebbet érhetnek a könyvekben szereplő összegnél. Az MNB szerint mindez vagyoni hátrányt okozhatott a jegybanknak.
A nagykereskedelmi és a kiskereskedelmi üzemanyagárak mozgásának szétválása miatt változtat eddigi rendszerén a Holtankoljak.hu. Az autósok ezentúl naponta követhetik az országos átlagárakat, valamint azt is, mekkora különbség van a legolcsóbb és a legdrágább töltőállomások árai között.
Jövő januárban 2500 koronával 24 900 koronára (398 400 forint) emelkedik a minimálbér Csehországban, eléri az átlagbér 44,6 százalékát. 
