Az adminisztratív szintről a gyakorlati, fizikai kockázatok felé mozdulnak el egyre jobban a fenntarthatósági, röviden ESG-kérdésekben a vállalatok. Ez egy erős trendforduló – összegezte a K&H által 2026 májusában készített fenntarthatósági index legfontosabb megállapításait a pénzintézet fenntarthatósági vezetője. Suba Levente elmondta: 2022 óta évente kétszer 360 céget kérdeznek meg fenntarthatósági kérdésekről, a kiválasztási szempont a 300 millió forintot meghaladó árbevétel. Mérésük szerint 2026 első félévében az index 36 ponton állt, ami gyakorlatilag változatlan szint az előző félévhez képest.
Fotó: K&H
Az összkép mögött ugyanakkor jelentős az átrendeződés. Míg az aktivitási alindex 34-ről 38 pontra emelkedett, addig a stratégiai alindex 28 pontra csökkent, ami a kutatás eddigi legalacsonyabb értéke. Suba Levente szerint az eredményekből ennek ellenére nem az következik, hogy a vállalatok hátat fordítanak a fenntarthatóságnak, sokkal inkább arról van szó, hogy a korábbi évek jövőorientált megközelítését felváltja a gyakorlatias szemlélet.
A K&H fenntarthatósági vezetője emlékeztett arra, hogy 2022-től az ESG-t érintően az unió részéről túl sok szabályozási elvárás érkezett. A nagyok mellett a közepes méretű cégeknél is elvárás lett a fenntarthatósági jelentés készítése, majd az Európai Unió elsősorban versenyképességi aggodalmak miatt visszalépett, és 90 százalékkal visszavágta a fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett cégek körét.
Egy nagyvállalat számára sokkal hangsúlyosabb az ESG, különösen 4 milliárd forintos árbevétel felett. A fenntarthatósági jelentésben több más mellett dokumentálni kell azt, hogy mennyi az újra-hasznosítási arány, hány munkahelyi baleset történt, hogyan állnak a cégek az energiafelhasználással, csökkentik-e a szemét kibocsátástát, szelektíven gyűjtik-e a hulladékot, velvégzik-e a járműflotta elektrifikációját, vagy vásárolnak-e zöldenergiát. Utóbbi itthon mindössze egy-két százalékot tesz ki, és csak a piramis csúcsán lévő nagyvállalatok zöldítik az energiafelhasználást.
A cégek hozzáállását a fenntarthatósághoz felértékelik a különböző kockázatok, köztük az időjárás megváltozása. Különösképpen a mezőgazdasági cégek érintettsége nagy. Az új kormány kommunikációjában is egyre hangsúlyosabban jelenik meg az, hogy elsivatagosodás fenyegeti Magyarországot. Emiatt a vállalatok már nem csak adminisztratív szinten foglalkozzanak ESG-vel, hanem egyre inkább a gyakorlati, fizikai kockázatok felé mozdulnak el.
A fenntarthatósági teljesítményben továbbra is a legnagyobb vállalatok járnak az élen, a közepes méretű cégek felzárkóznak hozzájuk. A már említett mezőgazdasági vállalkozások eredménye figyelemre méltó: fenntarthatósági indexük 44 pontra emelkedett, ami a szektor eddigi legmagasabb értéke – állapította meg a K&H fenntarthatósági indexe.
Lengyelország és Románia hátát már nem is látjuk. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
