TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST! TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában
Whatever it takes, magyarul: kerül, amibe kerül. Több mint hét éve, 2012 júliusában mondta ezt Mario Draghi, arra utalva, hogy a görög adósságválság közepette minden áron megvédik az eurót. Azóta e szavak szállóigékké, Draghi attributumaivá váltak, nem csoda, hogy akad elemző, aki az Európai Központi Bank (EKB) éléről október 31-én távozó jegybankár örökségét is e szlogennel jellemzi.
Mario Draghi (Kép forrása: EPA/RONALD)

Nyolc év után távozik az Európai Központi Bank éléről Mario Draghi. A sors iróniája, hogy elnökségének a vége egybeesik azzal, hogy nőtt a szkepticizmus a frankfurti székhelyű monetáris politika hatékonyságát illetően, egyszersmind az igény arra, hogy az EKB aktívabb legyen a fiskális politika irányába – közölte a CNBC-vel Silvia Dall’ Angelo, a Hermes Investments vezető közgazdásza.

Kétségtelenül merülnek fel kérdések az EKB által alkalmazott monetáris politikai eszközök sikerét illetően. S nemcsak a külvilágban, az elemzők és mértékadó közgazdászok körében, hanem úgymond „házon belül” is.

Távol az inflációs céltól

Ne kerteljünk, az EKB kudarcot vallott abban, hogy teljesítse a fő feladatát, nevezetesen, hogy az inflációs célja középtávon 2 százalék legyen. Ettől az eurózóna szeptemberi, 0,9 százalékos pénzromlása meglehetősen messze van – ilyen alacsony értékre utoljára csaknem három éve, 2016 novemberében volt példa.

A folyamatos gazdasági kihívások – most éppen a kereskedelmi háború, a Brexit és a gyengébb ipari termelési adatok – jelentős nyomás alá helyezték a bankot, hogy cselekedjen. Ezek ihlették a szeptember 12-ei ülésen meghozott ösztönző intézkedéseit, amelyek magukban foglalták újabb állampapírok vételét. Még akkor is, ha annak kapcsán egy néhány hete kiszivárgott levél szerint a bank technokratái és az eurózóna 19 tagországainak jegybankárai által alkotott monetáris politikáért felelős tanács azt írta a kormányzótanácsnak, hiba lenne folytatni a kötvényvásárlási programot.

Úgy tudni, az újraindítás ellen mindenekelőtt a német, a francia, a holland, a szlovén és az észt jegybank ágált – márpedig az ő véleményüket illendő figyelembe venni, hiszen együttesen az eurózóna lakosságának és GDP-jének több mint a felét teszik ki. Mégis az ő és a monetáris politikai bizottság ellenére döntött az EKB – amire Draghi nyolc éve alatt csak néhány esetben volt példa.

Igaz, az ominózus levél kiszivárogtatása is szokatlan, még ha úgy hírlik, ez nem is annyira Draghinak, hanem már a posztját november 1-jén átvevő Christine Lagarde-nak szólt, azzal a céllal, hogy ösztönözze őt az EKB monetáris politikájának a megváltoztatására. Ahhoz ugyanis, hogy az EKB politikája hatékony legyen, Lagarde-nak rendeznie kell a vitás pontokat, egyértelműen meggyőző válaszokat kell adnia a közgazdászok azon táborának, akik megkérdőjelezik az ultralaza monetáris politika előnyeit.

Folyt. köv.?

Nem lesz könnyű menet. Lagarde ugyanis már többször kifejtette, nemhogy egyetért az eddigi monetáris politikával, hanem egyenesen támogatja a negatív kamatokat. A kötvényvásárlásokról és az azokhoz hasonló új eszközök bevetéséről pedig úgy véli, azok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 2013 óta 11 millió új munkahelyet sikerült létrehozni az EU-ban, s sikerült elhárítani a deflációs veszélyeket, ezek nélkül sokkal súlyosabb lett volna a krízis ­– ami egyúttal Draghi nyolc évének a dicsérete. Mint ahogy az is, hogy folytatná az EKB „rendkívül alkalmazkodó képes politikáját”, igaz, úgy, hogy talán jobban figyelne a nem hagyományos intézkedések „lehetséges mellékhatásainak” a kockázataira is.

Az EKB fiskális politikával kapcsolatos hozzáállását kritizálóknak szánt üzenetként fogható fel, hogy Lagarde felszólította a világ kormányait, vállaljanak nagyobb szerepet a gazdasági gondok – jelesül az amerikai-kínai kereskedelmi affér – kezelésében, ahelyett, hogy a megoldást a jegybankoktól várják el. Szerinte ugyanis semmi jóra nem vezet, ha a politikusok beavatkoznak a jegybankok működésébe, utóbbiaknak – mint Lagarde fogalmazott – „azzal kell foglalkozniuk, ami a feladatuk, tényekre és adatokra kell támaszkodniuk, hogy kiszámíthatóak legyenek, a stabilitásra kell koncentrálniuk".

Hézagos intézményi keretek

És mit hozhat a jövő az eurózónának? Amelyre a 2011-es adósságválság hosszú ideig rányomta a bélyegét, részben az azt alkotó országok eltérő törekvései miatt. Ez értelemszerűen abból fakadt, hogy míg ők ugyanazt a devizát (az eurót) és monetáris politikát alkalmazzák, addig a fiskális politikai döntéseiket nemzeti szinten hozzák meg. Ez eredményezte azt, hogy a válság kitörésekor az eurózóna intézményként nem tudott hatékony lenni, nem tudott megvalósítani olyan központi kormányzást, amely képes lett volna kezelni a krízist.

Ezért is sürgette Draghi az európai intézményi keret kialakítását, mint amely elengedhetetlen az egységes pénz fenntarthatóságához és az európai projekt egészéhez. Ennek nemcsak a hatékonyabb válságkezelés lenne az előnye, hanem az is, hogy egyrészt bankunió jönne létre, egységes banki sztenderdekkel és felügyelettel az eurózóna egészében, másrészt egységes tőkepiac – a kettő eredőjeként szélesedő forrásbevonási palettából pedig az ügyfelek is profitálhatnak.

Visszatérve az inflációs célhoz, ennek teljesítése, vagy legalábbis az attól való távolság csökkentése a Lagarde előtt álló egyik legnagyobb kihívás. Az EKB hitelessége múlik azon, ha az inflációt a különleges intézkedések hatására sem sikerülne a bank céljához visszaterelni.

Modellváltás

Az Draghi javára írható, hogy az EKB a német típusú (Bundesbank) modelltől egy modern, angolszáz típusú szervezet irányába mozdul el. Kérdés, merre tovább? Azt követően, hogy a kormányzótanács szeptember 12-én egy átfogó és meglehetősen vitatott lazító csomagot fogadott el, elemzők arra számítanak, az EKB monetáris politikája nemcsak az idén, hanem akár 2020 végéig sem változhat. Amiatt, hogy az eurózónás gazdaságok jelenleg törékenyek: a beszerzési menedzser-index az ipari termelés lassulása miatt esik, ez utóbbi negatív hatása már kezd begyűrűzni a szolgáltató szektorokba. Sok múlik azon, mi lesz az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi acsarkodás vége, valamint a Brexit hatása – már amikor ez utóbbi végre megvalósul.

Az EKB laza monetáris politikájának fennmaradása a magyar központi bankot sem hozza lépéskényszerbe. Hiszen, ha másutt csökkennek a jegybanki alapkamatok, akkor már a magyar 0,9 százalékos irányadó ráta sem tűnik majd nemzetközi viszonylatban annyira alacsonynak, mint most. Nem véletlen, hogy a hazai elemzők idehaza akár 2021-ig nem számítanak az alapkamat csökkentésére. Különösen, hogy most ösztönzésre aztán végképp nincs szüksége a magyar gazdaságnak, az uniós összevetésben jelentős, 5 százalék körüli ütemben bővül az idén. Inkább a gazdaság túlfűtöttsége lehet a gond, ám e téren pedig a romló külső tényezők besegíthetnek: a hazai export a globális és az európai keresleti kilátások romlása miatt a hazai GDP 2020-2021-ben már „csak” 3,3 százalékkal növekedhet – derül ki a Monetáris Tanács keddi kamatdöntő ülését követően publikált közleményéből.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon után, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Orbán Viktor már tudja, hogyan fékezhetjük meg a Covidot
Privátbankár.hu / MTI | 2020. október 23. 17:08
Ha maszkot hordunk, jelentette ki mai videójában.  
Makro / Külgazdaság Halálos járvány, piszkos anyagiak – célegyenesbe fordult Trump és Biden
Privátbankár.hu | 2020. október 23. 12:49
Egybehangzó sajtóértékelések szerint nyugodt, de pengeváltásokkal színesített volt a választások előtti utolsó elnökjelölti vita az Egyesült Államokban. Közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy Biden előnye továbbra is jelentős Trumppal szemben.
Makro / Külgazdaság Covid: újabb 47 ember hunyt el itthon
Privátbankár.hu | 2020. október 23. 09:26
Ezzel 1350 fölé nőtt a hazai áldozatok száma. 
Makro / Külgazdaság Szigorít az Orbán-kormány: már meccsekre is csak maszkban mehetünk
Privátbankár.hu | 2020. október 23. 08:40
A szigorítás a sport- és szabadtéri rendezvényeket érinti.  
Makro / Külgazdaság Nem egyeztetett a PM a szakmával az áfabevallás-tervezetről
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 17:02
A Parlamentben elhangzottakkal ellentétben az áfabevallás-tervezettel kapcsolatban nem történt érdemi egyeztetés az Adótanácsadók Egyesületével. Nem voltunk részesei az áfabevallás-tervezetek kialakításának, annak a kommunikációkban megjelent adminisztrációcsökkentést jelentő hatását mindvégig kritikával illettük - ezt tartalmazza az egyesület lapunknak eljuttatott közleménye.
Makro / Külgazdaság Marhanyelvet és cápaharcsát is vettek TAO-ból a felcsúti focistáknak
Székely Sarolta | 2020. október 22. 16:46
Marhanyelvet, cápaharcsát és argentin marha húspogácsát is vásároltak Felcsúton TAO-pénzből, de egy Rimini utazást is sikerült közpénzből fedezni. Valaki pedig csúnya bakit vétett egy gyógyszerrendelésnél. A Demokratikus Koalíció által kiperelt számlákat laptársunk, az mfor.hu nézte át, összegezte és elemezte.
Makro / Külgazdaság Ezúttal nem okozott meglepetést Matolcsy György csapata
MTI | 2020. október 22. 15:59
Miután ötödik alkalommal is a 0,6 százalékos alapkamatnál 15 bázisponttal magasabb kamattal hirdette meg egyhetes betéti tenderét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Olcsóbban lehetett új lakást venni szeptemberben
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 15:44
Szeptemberben az új és használt tégla építésű lakások ára is csökkent az előző három hónaphoz képest, országos átlagban a legnagyobb mértékű, 8,5 százalékos áresést az új építésű lakásoknál tapasztalták az Otthon Centrumnál.
Makro / Külgazdaság Ismét nőtt a kórházak adóssága
Kormos Olga | 2020. október 22. 15:29
Az egészségügyi intézmények tartozásai a Magyar Államkincstár honlapján megjelent friss tájékoztatás szerint szeptember végén 41,6 milliárd forintot tettek ki, ez az áprilisi adatokhoz képest már 13,1 milliárdos növekmény.
Makro / Külgazdaság Koronavírus: középmezőny vagy átlag alatti? Müller Cecília és Gulyás Gergely így látja a magyar korona-helyzetet
Privátbankár.hu | 2020. október 22. 15:14
Úgy tűnik, ahogy egyre több a napi áldozata a koronavírus-járványnak, úgy rövidülnek az operatív törzs beszámolói. Müller Cecília szerint a halálozások alapján a középmezőnyben vagyunk, de Gulyás Gergely ennél optimistább volt.
hírlevél