Olaszországban szeptember 25-én tartják az előrehozott általános választásokat. Néhány nappal azután, hogy Giorgia Meloni szövetséget kötött Matteo Salvinivel és Silvio Berlusconival, az olaszországi balközép tábor is a héten választási szövetséget hirdetett. Enrico Letta szociáldemokrata pártja, a „Partito Democratico” (PD), valamint az „Azione” és a „+Europa” nevű kispártok is megegyeztek egy szövetség létrehozásában.
Draghi önjelölt örökösei
A bonyolult választási rendszer mellett egy második elem is elősegítette az új baloldali paktum létrejöttét: a Draghi-kormány sikerei. A szövetségi partnerek deklarált célja politikájának és módszerének folytatása.
"Draghi közös támogatása volt a döntő tényező a megállapodásban" - mondta Letta a Corriere della Serának.
A közelmúltban az Európai Központi Bank volt vezetőjének kormánya ismét kimagasló adatokkal szerzett hírnevet. Az idei év második negyedévében a kedvezőtlen körülmények ellenére 4,6 százalékkal nőtt az olasz gazdaság 2021 tavaszához képest. Az első negyedévhez képest 1 százalékos volt a növekedés, miközben az elemzők 0,3 százalékot vártak.
Letta és harcostársai Mario Draghi törvényes örököseinek tekintik magukat, és ezt a választási kampány során is hangsúlyozzák. De az olaszok választók (is) feledékenyek, ezért a balközép szövetség több érvet is felhoz. Egyik a jobboldali tábor hírhedt barátait veszi célba. Carlo Calenda, az Azione centrista párt vezetője így fogalmaz: a veszély nem a fasizmus visszatérése, hanem annak a lehetősége, hogy Olaszország marginalizálódik a nemzetközi közösségben, mint „Orbán politikáját játszó és Putyinra kacsintgató ország”.
Ukrajna kérdése
De a választásokat a jelenlegi felmérések szerint a jobboldali koalíció fogja megnyerni, amely már most megosztott az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Draghi leköszönő miniszterelnök elkötelezett híve az oroszok elleni ukrán harcnak, Róma szövetségesei a NATO-ban és az EU-ban ezért most aggódnak amiatt, hogy egy új, jobbközép kormány tompíthatja az olasz ellenállást Putyin elnök háborújával szemben.
A jelenleg ellenzékben lévő, de a közelgő választásokon a közvélemény-kutatások élén álló nemzeti-konzervatív Olasz Testvérek (FdI) megígérte, hogy a Draghi-kormányzat politikájával összhangban támogatják majd az ukrán felet. Giorgia Meloninak, a párt vezetőjének van a legnagyobb esélye arra, hogy a következő olasz miniszterelnök legyen. Pártját az ellenfelek gyakran kriptofasiszta formációként írják le, amely kapcsolatban áll Magyarország „illiberális” vezetőjével és Jarosław Kaczynskivel, a lengyel kormánypárt ultrakonzervatív vezetőjével.
Meloni válaszul egy hete leszögezte, hogy egy jövőbeli jobbközép kormányban az ő pártja „egyértelműen garantálja az olasz álláspontot [a nyugati táborban] és az ukrán nép hősies eltökéltéségének abszolút támogatását. ”
Az orosz szál
Meloni pártjának vezető tagjai rámutatnak, hogy az FdI vezette kormányzat keményebb lenne Putyin agressziójával szemben, mint Draghi kabinetje. Adolfo Urso felfedte, hogy az általa vezetett olasz „Parlamenti Bizottság a Köztársaság Biztonságáért” (COPASIR) vizsgálatot indított a közelgő választásokba való esetleges orosz és kínai beavatkozás miatt.
Május 10-én a COPASIR már hivatalos vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy Oroszország végrehajt-e szervezett műveletet az ukrajnai háborúról szóló olasz nyilvános viták befeketítésére és manipulálására.
Az Európai Parlamentben az FdI nem tagja annak a politikai csoportnak, amely Európa szélsőséges alakulatait tömöríti – és amelyek gyakran szimpatizálnak Oroszországgal. Ehelyett az Európai Konzervatívok és Reformerek Csoportjával áll kapcsolatban, amely szoros kapcsolatban áll az Európai Néppárt vezette koalícióval.
Annak ellenére, hogy a Draghi-kormány tagja, az FdI fő szövetségeseit, a Ligat és a Forza Italiat többször is támadások érték a Kreml-el fentartott kapcsolataik miatt. 2017-ben az euroszkeptikus Lega párt együttműködési megállapodást írt alá Putyin „Egységes Oroszország”. A Liga vezetője, Matteo Salvini mindig is visszafogott volt Kijev katonai támogatásával kapcsolatban, hangsúlyozva, hogy pártja kiáll a NATO mellett, de a Kreml-lel is baráti kapcsolatokat kíván fenntartani.
Az olasz média szerint egy titkosszolgálati jelentés felfedte, miszerint idén májusban Salvini egyik segédje kapcsolatba lépett Oleg Kosztjukov orosz nagykövetségi diplomatával, hogy megkísérelje megbuktatni a Draghi-kormányt. Salvini „nonszensznek” minősítette a kérdést, míg az olasz belbiztonsági államtitkár, Franco Gabrielli azt állította, hogy az ilyen információk nem tulajdoníthatók az olasz elhárításnak. Ez ahhoz a meggyőződéshez vezetett az elemzők körében, hogy a „kiszivárogtatás” valamelyik külföldi hírszerző szervtől származik.
Ezenkívül a Kreml állítólag segíti a Lega választási kampányát azáltal, hogy több ezer migránst indít útnak Líbiából Olaszország irányába. A hírek szerint az orosz Wagner-csoport zsoldosai (akik Ukrajnában is harcolnak) állnak a művelet mögött. A zsoldosok a Cyrenaica régióban állomásoznak a helyi hadúr, Khalifa Haftar támogatására.
Nicola Molteni olasz belbiztonsági államtitkár, a Lega képviselője azonban elutasította a tények ilyen rekonstrukcióját. Elmondta, hogy 2022 első hét hónapjában csak 4000 migráns érkezett Cyrenaicából, míg Tripolitania régió partjairól körülbelül 17 500.
Salvini mellett Silvio Berlusconi, a „Forza Italia” párt vezetője is reflektorfénybe került a Kremlhez fűződő kedélyes kapcsolata miatt. A volt olasz miniszterelnök a közelmúltban telefonbeszélgetést folytatott Szergej Razov olaszországi orosz nagykövettel. Berlusconi állítólag azt mondta párt tisztségviselőinek, hogy az orosz megbízott tájékoztatta őt Putyin motivációiról az Ukrajna elleni „különleges hadművelet” kapcsán. Az orosz kijelentette, hogy „az invázióra azért volt szükség, mert fennáll a veszélye, hogy Ukrajna megtámadja Oroszországot”. Berlusconi persze tagadja, hogy beszélt volna Razovval.
Miután idén májusban Putyin-párti megjegyzéseket tett, Berlusconi kénytelen volt kiadni egy feljegyzést, amelyben kijelentette, hogy soha nem igazolta Oroszország újbóli invázióját Ukrajnában. A kampány során az egykori olasz miniszterelnök most azt ismételgeti, hogy minden jövőbeli jobbközép kormány szorosan kapcsolódik Európához és a Nyugathoz.
Valójában szinte minden új olasz kormány az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz igazodik. Még a 2018–2019-es koalíciós kormánynál is így volt ez, amelyben a Lega és az elitellenes Öt Csillag Mozgalom időnként Putyinra kacsintott, de a kormány továbbra is közel maradt a Nyugathoz.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
