Olaszország viszonylagos belső stabilitást élvez 2021 februárja, Mario Draghi miniszterelnökké történő kinevezése óta. Draghi jelenleg egy széles koalíciós kormányt vezet az összes nagyobb politikai párttal - kivéve a szélsőjobboldali Olasz Testvéreket (FdI), amely részben ellenzéki mozgásterének köszönhetően jelenleg a legnépszerűbb politikai alakulat.

Az Európai Központi Bank volt elnökeként (2011–2019) az eurózóna válságának kezelésében betöltött szerepe kapcsán Draghit nagy becsben tartják az EU-ban. Ennek kulcsszerepe volt a legtöbb olasz párt támogatási döntése mögött, amellyel miniszterelnökké emelték. Draghi most vezényli le Olaszország Covid utáni helyreállítási és rugalmassági alapjainak elköltését – ez 191,5 milliárd euró kölcsönt és támogatást tesz ki, amely a legnagyobb allokáció az EU-tagjai közül.

Izzik a mély

A jövő évi általános választások közeledtével azonban nézeteltérések alakultak ki a kormánykoalícióban. 2022 januárjában a parlament nem tudott többséggel új köztársasági elnököt választani és végül megszavazta a hivatalban lévő Sergio Mattarellát, második mandátumra, annak ellenére, hogy ő ezt nem akarta.

Eközben a legtöbb olasz politikai párt Draghit továbbra is ideiglenes, technokrata miniszterelnöknek tekinti, akinek szerintük elsődleges feladata Covid-19-alapok hozzáértő menedzselése és Olaszország kivezetése az egészségügyi vészhelyzetből.

Bármilyen politikai döntés, amely ettől eltér, rögtön komoly nézeteltérésekhez vezet a széles koalíciós kormányban. Az egyik ilyen nagy vihart kiváltó, és végül kompromisszummal záruló példa Draghi azon ígérete, hogy 2028-ra a katonai kiadásokat a GDP 2 százalékára növeli a jelenlegi 1,4 százalékról. Ezzel ráadásul az olaszok többsége sem ért egyet.

Az energetikai átállás

A kormánynak komoly nehézségekkel kell szembenéznie az elkövetkező hónapokban. A tél folyamán a gáz- és villanyárak több mint 50 százalékkal emelkedtek. Akárcsak Németország, Olaszország az orosz gáz nagy importőre: Moszkva szállítja az ország gázimportjának mintegy 40 százalékát.

Noha Olaszországnak van csővezetéke Algériába, Azerbajdzsánba és Líbiába, valamint szabad kapacitása is három LNG-import termináljában, a szabadpiacon kevés a gáz. Az energia, a benzin és a műtrágya árainak emelkedése pedig befolyásolja az alapvető fogyasztási cikkek árát, ami az elégedetlenség növekedéséhez vezetett.

Legkésőbb idén ősszel a 2023-as általános választások kampánya élesbe fordul, és mindez várhatóan feszült politikai és társadalmi kontextusban történik. A jelenlegi közvélemény-kutatások szerint négy párt – a balközép Demokraták, a szélsőjobboldali nacionalista Olasz Testvérek, a populista jobboldali Liga és az eklektikus Öt Csillag Mozgalom – verseng az első helyért. Jelenleg az Olasz Testvérek pártja vezeti a versenyt.

Ellenzék, de mértékkel

Giorgia Meloni ügyesen játssza az ellenzéki szerepet a 2012-ben alapított Olasz Testvérek (FdI) élén. Meloni önmagát évekig Mussolini hagyományőrzőjének tartotta, de ezt mostanában szeretné elfeledtetni.

Az elmúlt hónapokban Meloni jó időzítéssel határolódott el az európai jobboldali populisták korábbi, végül sikertelennek bizonyult pozícióitól. Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, Meloni gyorsan állást foglalt, és csaknem olyan államférfiúi hangon beszélt, mint Mario Draghi: Putyin ellen, a NATO mellett, az Egyesült Államokkal való szolidaritásért. Nemrég pedig, amikor a francia választásokról kérdezték, minden további nélkül azt mondta, hogy politikailag nem érzi magát közel Marine Le Penhez.

Ideológiai vegyesbolt

Az FdI főnöke kimondottan rugalmas. 2021-ben megjelent - immár a 16. kiadást megért - önéletrajzában Bertolt Brechttől és Roger Scruton konzervatív brit értelmiségitől is idéz – azoktól, akik lenyűgözték nyelvtanulmányai és immár hosszú hivatásos politikusi pályafutása során. Meloni ideológiája inkább emlékeztet egy vegyesboltra, mint egy merev gondolati konstrukcióra – és mindez jól illeszkedik határozottan elitellenes attitűdjéhez.

Így jut el az emberekhez:

"Io sono Giorgia. Sono una donna, sono una madre, sono italiana, sono cristiana”

– és így is akarja, hogy lássák: nőként, anyaként, olaszként és keresztényként. Konzervatív hitvallásából, amelyet 2019 őszén egy beszédében fogalmazott meg, hamarosan videóremix készült, amelyet millióan osztottak meg.

Meloni mára rendkívül népszerűvé vált, pártja pedig a perifériáról az olasz politika középpontjába került. Most a nagy ugrásra készül. A kormányban való részvétel, sőt a miniszterelnöki tisztség is látótávolságon belül van. Meloni már nem akarja feladni a vezetését a jobboldali táborban, sem a vezetésre való igényét.

A szalonképesség döntő előfeltétel

A párt Achilles-sarka azonban továbbra is az a politikai és kulturális háttér, amely egyenesen a "Duce", azaz Benito Mussolini fasiszta pártjához nyúlik vissza. A poszt- és neofasiszták még mindig a párt körül nyüzsögnek – még akkor is, ha Meloni folyamatosan hangsúlyozza, hogy neki semmi köze a fasizmushoz.

A Palazzo Chigi (az olasz miniszterelnök hivatalos rezidenciája) felé vezető úton ezért továbbra is a mérsékelt oldalát kell mutatnia. Az Ukrajnával kapcsolatos kijelentései ehhez az első lépést jelentették, jelzést adva a Nyugatnak politikai megbízhatóságáról.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)