A politikus olasz vendéglátójával, Mario Draghival folytatott eszmecseréje után tájékoztatta a sajtó képviselőit. Kijelentette: Berlin és Róma cselekvési terven fog dolgozni, hogy elmélyítsék együttműködésüket a jövőben. Szavait idézte a Politico című amerikai lap is.
Scholz egyúttal közös német-olasz kormányzati konzultációk megtartását helyezte kilátásba, amint a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos helyzet ezt lehetővé teszi. Draghi azt mondta, szükség van a közös munkára az európai integráció elmélyítése érdekében, akárcsak az integrációs folyamat felgyorsítására.
Scholz körútjának Róma a negyedik állomása volt Párizs, Varsó és Brüsszel után. Útja jóval hamarabb vezetett az olasz fővárosba, mint elődjéé, Angela Merkelé, aki először Londonban és Washingtonban járt. Az évek során Olaszország és Németország nem mindig értett egymással egyet, mivel a migráció kezelése, valamint Olaszország magas adósságállománya és a strukturális reformok végrehajtásának képtelensége kapcsán számos probléma merült fel közöttük.
Draghi miniszterelnökként segített enyhíteni ezeket a feszültségeket. Hétfőn a két vezető ugyan nem értett egyet az uniós adósságszabályok reformjával kapcsolatos témákban, ami sürgető kérdés, mivel a vezetők keresik a módját annak, hogyan lehetne megerősíteni a járvány utáni gazdaságot és ösztönözni a környezetbarát beruházásokat.
Nem értettek egyet abban, miként folytassák a francia-olasz tervet, amely bizonyos beruházásokat mentesítene az uniós kiadási korlátozások alól. A jelenlegi szabályok szerint egy ország éves hiánya nem haladhatja meg a gazdasági teljesítmény 3 százalékát, és a teljes adósság nem haladhatja meg a teljesítmény 60 százalékát.
Draghi arról beszélt, hogy a költségvetési, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályokat illetően változtatásokra van szükség annak érdekében, hogy összhangban legyenek az Európai Unió által kitűzött célokkal a környezetvédelem, az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a digitalizáció, de még a védelem területén is.
Scholz megismételte régóta hangoztatott álláspontját, miszerint az uniós adósságszabályok mindig is nagyon rugalmasak voltak, jelenleg is azok. Hozzátette:
"Megmutattuk, hogy a meglévő szabályok keretein belül mire vagyunk képesek, és ezért a jövőben is képesek leszünk használni azokat. Ezek jó alapot jelentenek ehhez."
Azt is kiemelte, hogy az EU már eddig is sok új forrást adott az országoknak, utalva az EU 800 milliárd eurós gazdaságélénkítési alapjára, valamint 300 milliárd eurós további támogatásra hitelek és egy új munkanélküliségi program révén.
"Sok pénzt már mozgósítottak Európában" - mondta Scholz, hozzáfűzve: első törekvésük most az kellene legyen, hogy felhasználják az összeget. Draghi mindazonáltal igyekezett derűlátó maradni, azt hangoztatva, hogy sikerülhet megegyezni Scholzcal.
"Azt hiszem, lesz közeledés az álláspontok között" - mondta, kiemelve, hogy véleménye szerint születik majd megállapodás.
A Scholz vezette kormány valóban jelezte, hogy óvatosan nyitott az uniós kiadási szabályok reformjára. A kormány hárompárti koalíciós megállapodásában az EU költségvetési szabályainak "egyszerűbbé és átláthatóbbá", valamint Brüsszel által következetesebben érvényesíthetővé tételére szólított fel. A koalíciós megállapodás hangsúlyozta a jelenlegi szabályok rugalmasságát is.
Draghi ugyanakkor a múlt héten az olasz parlament alsóházában azt mondta, hogy az uniós költségvetési szabályok nem működnek, rontottak a helyzeten, nem támogatták a rászoruló országokat. Arról is beszélt, hogy a digitális és a zöld átállással kapcsolatos kötelezettségvállalások "összeegyeztethetetlenek a régi szabályokkal". Draghi hétfőn elhárította egy riporternek a költségvetési reformokra vonatkozó kérdését, mondván, nem kompetens az ügyben. Scholz azonnal tiltakozott, mondván, hogy Draghi "nagyon is illetékes". Mindkét politikusnak van pénzügyi háttere, Scholz három évig volt pénzügyminiszter, mielőtt a kancellári székbe került, míg Draghi 2011 és 2019 között az Európai Központi Bankot vezette.
(MTI)
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
