A dolgok mostani állása szerint év végig tart a havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási program, melyet korábban 80 milliárdról csökkentettek le, de akkor gondosan kerülték a tapír szó említését. Most a következő két ülésen, a szeptemberin és az októberin kell döntést hozniuk, a továbbiakról. Három lehetőség van: az egyik a program befejezése december 31-én minden teketória nélkül, a másik a változatlan folytatása, végül a harmadik a tapír, amikor mondjuk fél év alatt havi 10 milliárdos csökkentésekkel szüntetik meg a programot.
Minden együtt áll
Normál körülmények között ez a döntés nem okozna gondot, de az idők során annyira hozzászokott az EKB a változatlansághoz, hogy eddig képtelenek voltak elszánni magukat a döntésre annak ellenére, hogy az eurózóna gazdaságának összessége már rég nem indokolja a pénzesőt. A munkaerőpiac szakadatlanul javul, a legnagyobb országban, a németeknél gyakorlatilag megszűnt a munkanélküliség, és a magas munkanélküliségű, főleg déli tagállamokban is gyorsan csökken.
Az EKB inflációs célja 1,9 százalék, amit az adat már el is ért, de a leginkább figyelt maginfláció is 1,2 százalékon áll, vagyis a korábbi deflációs félelmeket le lehet zárni, pláne, hogy amint sokszor említettük, a defláció akkor veszélyes, ha magas vagy növekvő munkanélküliséggel párosul, miközben most épp az ellenkezőt látjuk. Az extrém méretű pénzeső amúgy is egy válságkezelési eszköz, ami olyankor indokolt, mint a 2008-as válság volt, vagy még inkább az 1929-32-es, klasszikus deflációs spirál idején.
Nekik is nehezen ment
Az első lépést egyébként az amerikai FED is nehezen tette meg, nem annyira a saját kötvényvásárlási programjának tapír módszerrel való kivezetésekor, hanem az első és második kamatemeléskor. Mindent kitaláltak, hogy miért lehetne mégis deflációnak nézni az inflációt vagy munkanélküliségnek a teljes foglalkoztatottságot, mire utólag aztán Trump elnök meg is vádolta a Fedet, hogy politikai megrendelésre dolgozik. Mindenesetre Trump megválasztásakor abbamaradt a bizonytalankodás, zajlik az ésszerű kamatemelés, sőt, nemsoká indul a kiszórt pénz fokozatos bevonása, vagyis az amerikai monetáris politika már normalizálódik.
A dollár már beárazta
Most Mario Draghi jegybankelnökön is egyre nagyobb a nyomás, hogy végre lépjen az amerikai útra, a devizapiacok már bőven el is kezdték beárazni a folyamatot, nevezetesen azt, hogy az euró és a dollár közötti hozamkülönbség hosszabb távon ki fog egyenlítődni, miután csak idő kérdése, hogy az EKB monetáris politikája is normalizálódjon. Az euró ennek következtében a dollárhoz képest a paritás közeli szintekről 1,20-ig szaladt fel, ami persze a dollár-forint árfolyamban is megmutatkozott, hisz 300-ról 253 forintig ereszkedett a zöldhasú.
|
| Dollár/forint |
És a forint?
A forintnak az euróhoz képesti árfolyamára vélhetően nem lesz lényeges hatással, az EKB pénznyomtatásának megszűntetése, de ha ehhez kamatemelés is társul, vagy egyszerűen csak megemelkednek az eurós kötvények hozamai, akkor ez kedvezőtlen lehet a forint számára. Igaz, hogy az EKB kamatemelésének megkezdésekor vélhetően az MNB is változtat monetáris politikáján, hisz az utóbbi években az volt a tendencia, hogy igazodunk az EKB-hoz, és ez érthető is, hisz a magyar gazdaság ezer szálon kötődik az eurózóna gazdaságához.
A BÉT kitart, a forint gyengül. 
