Kifogás mindig akad

Az eredetileg tervezett 1700 milliárd eurós program evvel 540 milliárddal növekszik, és ki tudja, hogy jövő év végén el meri-e szánni magát Mario Draghi jegybankelnök ennek a meglehetősen bizonytalan hatékonyságú eszköznek a megszüntetésére. Magyarázatot természetesen most is találtak: megnövekedett politikai kockázatok: Brexit, Trump, olasz népszavazás. Ez nagyon hasonlít a Fed eddigi kamatemelés-halogató taktikájára, amikor is mindig előhúztak valamilyen aktuális eseményt, mint okot, noha a gazdasági fundamentumok már rég nem indokolják a válságkezelési üzemmódot.

A Commerzbank egy vezető közgazdásza a Bloomberg TV-nek elmondta, hogy szerinte az EKB úgy érzi, hogy a politikusok fogságában van, mivel azok nem mernek reformlépéseket tenni (nem tudni, hogy itt a jegybankelnököt adó Olaszországra gondolt-e elsősorban, ahol épp most utasította el a nép a reformprogramot), így a jegybank kénytelen fenntartani az extrém laza monetáris politikát.

Kamatdöntés

Az ECB egyúttal a kamatokról is döntött: az irányadó kamatláb nulla marad, a tartalékráta pedig mínusz 0,4 százalék, ez megfelel a várakozásoknak. Foglalkoztak az infláció alakulásával is, hisz az egyik fő érvként a szerintük túlzottan alacsony inflációt szoktak felhozni a szokatlan monetáris enyhítés mellett. Az EKB célja a valamivel 2 százalék alatti infláció, 2018-ra 1,5 százalékot prognosztizálnak, és 2109-re, Draghi mandátumának lejártára várják a cél teljesülését.

Nincs tapír, nincs papír

A kötvényvásárlási program folytatódása azt a problémát is felveti, hogy az EKB lassan nem talál olyan papírt, amit a program szerint megvehetne, hisz lassan mindent megvett. Ezért enyhítik a szabályokat: az eddigi minimum 2 év helyett már 1 éves lejáratú értékpapírok is szóba kerülhetnek, és magasabb árfolyamon, akár negatív hozam mellett is vásárolhat a bank. Ennek az a veszélyes következménye adódik, hogy az EKB elég nagyot fog bukni a programon, vagyis a negatív hozamot neki kell lenyelni.

Ugyanakkor a kötvényhozamokat ezzel irreálisan lenyomja, a piac torzul, a pénz nem talál hozamot. Eredetileg ez is volt a cél, mert azt hitték, ettől a lakosság költekezni kezd, ezzel pont az ellenkezője történt: a lakosság még az elmaradt kamatot is megtakarítja, gondolván az esetleges jövőbeni válság időszakokra vagy a nyugdíjas korra. Emiatt sokan elégedetlenek, különösen Németország, amely elfogadhatatlannak tartja ezt a monetáris politikát, és egyre inkább szembekerül az EKB-val.

Árfolyam reakciók

Az európai tőzsdéket jól megtépték a hírre, érthető módon, hisz a pénzszórás egyelőre beláthatatlan ideig marad. A DAX másfél százalékos emelkedés után 11 150 ponton áll, a francia CAC-40 közel egy százalékkal van feljebb 4735 ponton, a spanyol piac közel 2 százalékkal erősödik. Az euró egy rövid kezdeti emelkedés után gyengülni kezdett: a bejelentés előtt még közel 1,08 dollárt ért, nem sokkal később már csak 1,065 dollárt.