A 10 éves amerikai államkötvény hozama szokatlanul nagyot emelkedett, több mint hét éves csúcsra ért. Ennek hatása egyre inkább érződik a piacokon, még az európai kötvényhozamok is felfelé haladnak, ami előrevetítheti az eurózónás, és ennek nyomán a hazai kamatok megemelésének inkább korábbi, mint későbbi megkezdését.

Miközben a világgazdaság szinte túlpörög, és Amerika már hevesen fékezi saját elszabaduló inflációját, az Európai Központi Bank, még egy évig nullán akarja tartani a kamatot, de legalább most már döntött, hogy év végéig megszünteti az eszközvásárlási (pénznyomtatási) programot, két lépésben.

A dollár eső trendje a végéhez közeledik, ugyanakkor képtelenség, hogy az Európai Központi Bank még lazább monetáris politikát folytat, mint a válság alatt, miközben dübörög a gazdaság, véli David Buckle, a Fidelity International befektetési megoldások tervezésének igazgatója. A piacok sem fogadják el már a hozammentességet.

Régóta várt, de eddig be nem következő folyamat szemtanúi lehetünk: a befektetők már nem elégednek meg a nevetségesen alacsony, esetenként negatív kötvényhozamokkal, már igénylik a normálisabb kamatszinteket. Heves eladások indultak a kötvénypiacon, komoly hozamemelkedés zajlik, lehet, hogy ez csak a kezdet?

Miközben a legkülönfélébb befektetési termékek (részvények, egyes kötvények, olaj, kriptodevizák) árai szakadatlanul emelkednek, a Fidelity elemzője már óvatosságra int: az eddigi tényezők, amelyek mindezt fenntartották, idén megváltozhatnak. Egyes európai kötvényeket azonban még mindig érdemes lehet megvenni, főleg rövidebb lejáratra.

Hittük volna, hogy valaki majd állampapírt vesz 0, esetleg negatív kamatért? Vagy, hogy a forint kevesebbet kamatozik, mint a dollár? Esetleg a 2009-es összeomlásban, amikor temették az OTP-t, hogy újra eléri a 11 ezer forintos csúcsát? Megannyi meglepő dolog, ami 5-10 éve elképzelhetetlennek tűnt. Mi történt?

Maga az EKB is megijedt a tőzsdék szárnyalását látva, noha a jegybankok már láttak néhány hegymenetet és összeomlást, ráadásul a mostani őrületet leginkább pont az EKB fűti a véget érni nem akaró eszközvásárlási programjával, hisz a Fed már rég abbahagyta, sőt lassan kezdi a pénz kivonását.

A pénzügyi történelem második leghosszabb felívelő szakasza zajlik az értékpapírpiacokon, lassan 9 éve tart. Ennek megvannak az okai, viszont az is érthető, hogy tudni akarjuk, mi, és főleg mikor vethet véget egy ilyen páratlan fellendülésnek. Megnézzük, mikor szoktak előcsörtetni a mackók, és mekkorát randalíroznak.

A szakértők szerint már januárban léphet az EKB.

Az eurózónában hirtelen 2 százalékra, a jegybanki cél fölé ugrott az infláció, Amerikában pedig 44 éve nem volt olyan kevés új munkanélküli, mint múlt héten. A EKB és a Fed igen hosszú ideig homokba dugták a fejüket, pedig nyilvánvaló volt, hogy a pénzözön ezt eredményezi, és ki tudja, a folyamat hol áll meg?

Az Európai Központi Bank nem merte meglépni, amit korábban tervezett, miszerint márciustól havonta 10 milliárd euróval csökkenti kötvényvásárlási programját (angolul taper, ebből a mi vicces tapír kifejezésünk). Annyit tett csak, hogy a havi 80-at 60 milliárdra csökkenti, de határidő nélkül.

A svájci befektetési guru, Marc Faber egy komolyabb piaci összeomlás veszélyére figyelmeztet, igaz, előtte még kitarthat a jelenlegi vágta, különösen az amerikai piacokon. Faber elhíresült pesszimizmusáról, ugyanakkor a jelenlegi túl hosszúra nyúlt extrém kamatkörnyezet drámai módon érhet véget, lerántva a börzéket.

Kétségbeesett lépésre szánta el magát az angol jegybank: 2009 márciusa óta először kamatot csökkentett, emellett az EKB-hoz hasonlóan eszközvásárlási programot folytat. A népszavazási döntés gazdasági hatása sokkal kedvezetlenebb, mint az eleinte gondolták, így a jegybank oltaná a tüzet.

Már megint a negatív tartományba kerülhet az infláció - az EKB úgy érzi, még nem tolta túl a pénznyomtatást.

Elindult az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja: több százmilliárd eurót pumpálnak az euróövezet gazdaságába.

A londoni, a párizsi és a frankfurti börze is gyengüléssel kezdett, miután nyilvánosságra került a Fed jegyzőkönyve.

Deflációs veszély ugyan nincs, de a Fed elnöke helikopterre szállva tovább szórja a pénzt az amerikai gazdaságba, a havi 85 milliárd dollár nemcsak az amerikaiakat nyugtathatja majd meg.

Minden azon múlik, hogy az Egyesült Államok elzárja-e a pénzcsapot vagy sem.

A német gazdaság vártnál jobb eredménye hamarosan Magyarországon is érzékelhetővé válik - egy időre lekerülhet a napirendről a jegybanki unortodoxia.

Eszközvásárlási programjának további növelésével két hónapon belül másodszor jelentett be monetáris lazítást a japán jegybank.