Míg korábban csak flörtölt a 3 százalékos szinttel az amerikai 10 éves államkötvény hozama, és a hírek szerint akkor is leginkább csak azért, mert Oroszország szórta ki amerikai állampapírjait, most nagy lendülettel áttörte a korábbi szintet a hozam és 3,2 százalék fölé emelkedett, 7 és fél éve először.

10 éves amerikai államkötvány hozama hosszabb távon

Nem tudni, hogy ezúttal is egyéni szereplőnek köszönhető-e a folyamat (esetleg Kína jutott az oroszhoz hasonló döntésre a szakadatlan amerikai vámemelések hatására), vagy ezúttal a FED határozott kamatemelési ciklusa tudatosodott jobban a befektetők széles körében, és kiszórják kötvényeiket.

Mit vesznek helyette?

Kérdés ugyan, hogy mit vesznek helyette, ennél magasabb hozam csak rendkívül kockázatos kötvényekben érhető el, mint az argentin, a török vagy akár az orosz, az indiai és az indonéz államkötvények, bár utóbbi három 8 százalékos hozamukkal és az első kettőnél kevésbé megviselt mögöttes gazdaságukkal akár vonzó is lehet, igaz, hogy az indonéz és az indiai valuta heves leértékelődésen esett túl a dollárhoz képest, így az árfolyamkockázat jelentős.

Dollár/indiai rúpia. Magas hozam, még nagyobb leértékelődés

Európai helyzet

Ami meglepő, hogy néhány európai ország 10 éves papírjának hozama ilyen körülmények között még mindig egy százalék alatt van, igaz, hogy ezek jelentősen megemelkedtek az elmúlt napokban, és a korábbi 0,6-0,7 százalékkal szemben már az egy százalékhoz közelítenek, köztük az osztrák, a francia, és a belga kötvények. Még a német kötvény hozama is felemelkedett 0,55 százalékig, ami ugyan igen kevésnek tűnik, de az elmúlt időszakban jellemző 0,4 százalékhoz képest jelentős elmozdulás.

Ha a folyamat tartós lesz, akkor vélhetően az európai kötvényhozamok tovább fognak emelkedni, jelezve, hogy a piac már nem tolerálja a kamatmentes világot. Az EKB év végén befejezi végre eszközvásárlási programját, melyet az év utolsó három hónapjára már amúgy lefelezett havi 30-ról 15 milliárd euróra, így ez a keresleti elem ki fog esni az eurózónás kötvényeknél, csökkentve az árat, növelve a hozamot.

Kamatemelés

Az EKB az első kamatemelést csak jövő év közepére tervezi, de ha ezek a folyamatok tartósak maradnak, ráadásul az infláció is meglódul, akkor ennek előrehozására kényszerülhet, vagy ha nem ezt teszi, utána gyorsabb ütemet kell diktálnia a kamatemelési ciklusban, ahogy ez Amerikában is történt: komótosan indítottak, de aztán bele kellett húzniuk, most negyedévente emelnek 25 bázispontot. Ha pedig az EKB erre az útra lép, akkor az MNB is követni fogja, és búcsút inthetünk a hosszúra nyúlt kamatmentes időszaknak.