Amikor a bitcoin és a többi kriptovaluta ára leesik, mindig többen vannak, akik a halálukat vizionálják. Amikor felmennek, akkor pedig a híveik tábora hangosabb. Megint csak a szokásos forgatókönyvet látjuk? Mikor jöhet el az újabb fellendülés?

Az európai tőzsdék alig mozdulnak, de nagy plusszal nyitott a kínai piac és esés várható az USA-ban. Rengeteg gyorsjelentés mellett egy kulcsfontosságú inflációs adat is jön a héten az USA-ban. Jó hétvégéjük volt a kriptodevizásoknak, és megrendezték az első virtuális esküvőt a metaverzumban.

A tőzsdéken időnként látszólag logikátlan mozgások vannak, és a rossz hírekre felfele mozdulnak az árfolyamok, míg a jó hírekre reagálva stagnálnak vagy esnek. Könnyen lehet, hogy a javuló gazdaságról szóló hírek sem fogják tovább tolni felfele az árfolyamokat.

Még Trump megszokott vérmérsékletéhez képest is ijesztő volt, ahogy az elnök az előző napokban kikelt az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed ellen, amely végül már csak ezért sem tehetett mást, mint megemelte az alapkamatot, és jövőre beígért még két emelést, igaz, az eddigi három helyett. De mi lehetett az elnök célja?

A cseh jegybank folytatja kamatemelési sorozatát, immár 1,75 százaléknál tart, ami majdnem 10 éve nem látott érték.

A 10 éves amerikai államkötvény hozama szokatlanul nagyot emelkedett, több mint hét éves csúcsra ért. Ennek hatása egyre inkább érződik a piacokon, még az európai kötvényhozamok is felfelé haladnak, ami előrevetítheti az eurózónás, és ennek nyomán a hazai kamatok megemelésének inkább korábbi, mint későbbi megkezdését.

Miközben a világgazdaság szinte túlpörög, és Amerika már hevesen fékezi saját elszabaduló inflációját, az Európai Központi Bank, még egy évig nullán akarja tartani a kamatot, de legalább most már döntött, hogy év végéig megszünteti az eszközvásárlási (pénznyomtatási) programot, két lépésben.

A forint gyengülése, a hosszabb lejáratú állampapírok hozamának meredek emelkedése és a tőzsde gyengülése azt mutatja, hogy az évekig beáramló befektetések most távoznak. Amerika kamatot emelt, most minden szem az EKB-n, amely ma dönt, hogy végre beszünteti-e a kötvényvásárlási programot.

Amerika a jegybanki közlemény után először ugrott egyet, de aztán megérkeztek az eladók, mínuszba fordítva az indexeket. Európa is esésbe váltott, velünk együtt, leginkább a Mol és az OTP gyengélkedik. Majdnem 3 százalék már a 10 éves amerikai kötvényhozam, erősödött is a dollár, gyengült az olaj.

Közhely, hogy régiónk munkaerejét elszívták a magas bérű európai országok. Na de azt ki gondolta volna, hogy Amerikában is felüti fejét a munkaerőhiány, így a bérek is vágtatni kezdenek, már persze ottani mércével? Mindez kevesebb, mint 10 évvel a válság után. Mi lesz vajon az eurózónában?

A bankok bankjainak bankja, vagyis a központi bankok által fenntartott Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) jelezte, hogy itt az ideje a kamatemelésnek azoknál a jegybankoknál, ahol extrém alacsony a kamat. A német Bundesbank elnöke pedig ismét a kötvényvásárlási program beszültetését szorgalmazta az EKB esetében.

A piacok előre borítékolták, végül tényleg megadta a 25 bázispontos emelést a Fed.

Az eurózónában hirtelen 2 százalékra, a jegybanki cél fölé ugrott az infláció, Amerikában pedig 44 éve nem volt olyan kevés új munkanélküli, mint múlt héten. A EKB és a Fed igen hosszú ideig homokba dugták a fejüket, pedig nyilvánvaló volt, hogy a pénzözön ezt eredményezi, és ki tudja, a folyamat hol áll meg?

Ötödik napja döntenek abszolút csúcsokat az amerikai tőzsdeindexek, miközben már előtte is a tetőn voltak hosszú ideje. Az Apple érdekes viselkedésére is meglett a magyarázat, a dollár viszont visszaesett. A hazai börze ma esik az OTP vezetésével, a forint és az olajár stabil, az arany emelkedik.

Nem eresztheti el kedvére a költségvetést az amerikai kormány Janet Yellen, a jegybank szerepét betöltő Fed elnöke szerint. Érthető aggodalma, hisz ilyen esetben a jegybank képtelen lenne ennek hatásait kezelni. A kamatemelések jönnek, a rengeteg államkötvényt is visszaadják majd a piacnak: Amerikában helyreáll a normális, válság előtti monetáris politika.

Többször felmerült a kérdés, hogy mit kezd az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed azzal a 4500 milliárd dollár értékű kötvénnyel, amit a mennyiségi könnyítés (fedezetlen pénzszórás) idején megvásárolt. Eddig nem volt aktuális az ügy, de most, hogy eljött végre a monetáris szigorítás ideje, már foglalkoznak vele.

Donald Trump megválasztása óta erős a dollár és megnőttek az amerikai inflációs várakozások. Ez átterjedhet Európára, és az EKB irányt válthat.

A tegnapi amerikai kamatemelés után ma a dollár erősödik, az arany viszont szakadatlanul esik. Az olajárra a növekvő amerikai kitermelés gyakorol nyomást. Az európai tőzsdék emelkednek, a görög piac viszont esik, mivel a miniszterelnök megint rossz fát tett a tűzre. A BUX kissé csökken a tegnapi hegymenet után.

Végre a várt útra lépett az amerikai jegybank szerepét betöltő FED: közel 10 év után kamatot emelt, ezáltal 7 évvel a 2008-as válság óta végre ő is elismerte, hogy vége a válságnak. Kicsit sokáig tartott, de végre felhagytak a 0 kamat politikájával. Jobb későn, mint soha.

Egyre többen elégedetlenkednek amiatt, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő FED húzza-halasztja a kamatemelést, 0 százalékon, vagyis válság üzemmódban tartva a kamatszintet. Most egy elemző összefoglalja, miért is lehet ez végzetes hiba, mire számíthatunk.

Általános meglepetésre ismét visszarettent az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a kamatváltoztatástól, így immár 80 hónapja, vagyis közel 7 éve nulla a kamatszint. Mi lehet ebből, mit mond a Fed elnöke és főleg hogy reagálnak a piacok?