|
| Janet Yellen, a Federal Reserve Board elnöke az amerikai szenátus bankügyi bizottsága előtti meghallgatásán a monetáris politika féléves jelentését terjeszti be Washingtonban 2017. február 14-én. (MTI/EPA/Michael Reynolds) |
Janet Yellen ismét kimondta azt, december óta másodszor, amit a fél világ régóta hajtogat: hogy ha nem áll időben vissza a normális monetáris politika, akkor lemarad, nem tudja korrigálni a felpörgő gazdasági aktivitás és infláció által jellemzett helyzetet. Korábban mindig okot keresett, hogy miért húzza-halassza a kamatemelést, de most úgy gondolja, hogy Trump költekező politikája valóban felgyorsítja az eseményeket. Ha pedig lemaradnak, és túl gyorsan kell később emelni, az megnövel a recesszióba való visszacsúszás veszélyét.
Az emelések
Ebből azt a következtetést lehet leginkább levonni, hogy márciusban lesz egy 25 bázispontos emelés. Ha ez megtörténik, a kamatszint már közelíti az egy százalékot, de még az a kérdés is felmerül, mikor állnak vissza a konkrét számra sáv helyett (most 0,50-0,75 a sáv, és azért volt rá szükség, mert amikor leértek a lehető legalacsonyabb szintre, nem akarták, hogy effektíve 0 legyen, ezért lett 0 és 0,25 között).
A munkanélküliség és az infláció egyaránt elérte a Fed által kívánatosnak tartott szintet, ami már önmagában 2-3 százalékos kamatot indokolna. Ennek eléréséhez azonban idő kell, ezért úgy fogalmazott Yellen, hogy minden ülésen felülvizsgálják, dübörög-e még a munkaerőpiac és az infláció, és ha igen, levonják a következtetést, vagyis emelik a kamatot. Hogy hányszor, azt persze nehéz megbecsülni, az elemzők 3-at várnak idén.
Lufi eresztés
Ezek után Yellen rátért a monetáris politika másik érdekes részére, hogy mi lesz azzal a rengeteg értékpapírral, amit a Fed megvásárolt az ún. pénzszórás időszakában. Ezeket előbb-utóbb vissza kell adni a piacnak, hisz ha ott maradna a többlet pénz, az valóban nagy lufihoz vagy inflációhoz vezetne, ha viszont túl gyorsan adják el, a kívánatosnál mélyebbre eshetnek a kötvényárak, vagyis magasabbra emelkedhetnek a hozamok.
Yellen megismételte azt a nemrég már publikált elképzelést, hogy erre akkor kerül sor, ha a kamatemelési ciklus már jóval előrehaladottabb állapotban lesz. Hogy ezt mit jelent, arra csak tippelni lehet: vélhetően valahol 2 százalék körül lesz a kamat, amikor komolyabban megkezdődnek az eladások, és ami nagyon lényeges: először az államkötvényeket fogják eladni, és csak a később a jelzálog fedezetű értékpapírokat.
Yellen szórta a pénzt, Trump már ne tegye
Miután Yellen a kongresszus előtt adta elő beszédét, ezt az alkalmat megragadta arra, hogy az elnöknek is üzenjen. A költségvetési politika változása a monetáris politikára is visszahat, és ha túlzott költekezésre kerülne a sor, amely felpörgeti az inflációt, akkor a jegybank nem tudná kezelni a helyzetet a jelenlegi helyzetben, legalábbis a maga megszokott tempójában.
Pont ezért merült már fel korábban az a vélemény, hogy nem jó, ha túl sokáig túl laza a monetáris politika, mert egy váratlan eseménynél nem marad mozgástér. Így most Yellen figyelmeztetett, hogy olyan költségvetési politikára van szükség, amely a hiányt és az államadósságot fenntartható pályán tartja.
„A párbeszéd és a diplomácia a helyes út” – mondja Grönland miniszterelnöke, de ragaszkodik ahhoz, hogy Grönland „nem eladó”, és nem akar az USA része lenni. 
