Nem lehetett tovább várni
A lépés már régóta aktuális volt, de az utolsó hónapokban lett égető, a világ értetlenül állt az előtt, hogy miért húzzák-halasztják a döntést. Az amerikai gazdaság a válság után helyreállt, és noha nem növekedett olyan hevesen, mint korábban, a munkanélküliség csökkenni kezdett, a pénzügyi rendszer teljesen rendbe jött. A 0 kamat, amit az abszolút válsághelyzetre találtak ki, már nem volt indokolt.
Az utolsó egy évben a folyamatok még fel is gyorsultak: havonta rekord mennyiségű új munkahely jött létre, a munkanélküliség lecsökkent 5 százalékra, amit Amerikában közgazdasági értelemben teljes foglalkoztatottságnak tartanak, mivel ilyenkor egyes szakmákban már munkaerőhiány lép fel, ami erős béremelési nyomást hoz. Ráadásul most már maga a FED is azzal számol, hogy 4,7 százalékig csökken a munkanélküliség jövő szeptemberre.
Okot kerestek
A FED eddig azzal indokolta az idő húzását, hogy az infláció rendkívül alacsony, de ettől máskor nem szoktak ennyire félni, hisz az 1929-33-as válság deflációs spirálja egyáltalán nem fenyegetett. Igazából a 2008-as válság olyan mély nyomot hagyhatott a jegybankárokban, hogy a legkisebb rossz hírtől, mint például a kínai növekedés lassulása, megijedtek, és máris új válságot vizionáltak.
Végül a közelmúltban jött egy újabb adat, miszerint megint rengeteg munkahely létesült, és ezt már nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Ilyen ütemnél reális az erős bérnyomás megjelenése, ami aztán az inflációt is óhatatlanul megindítja, és pillanatok alatt eléri a FED által kívánatosnak tartott 2 százalékos szintet.
Folyamat kezdődött
Úgy tűnik, nem egyszeri esemény történt: a jegybank közleményében utalásokat tett a további emelésre. Elemzők azt várják, hogy jövőre négy részletben összesen 1 százalék adódjon a kamatszinthez. Most nem is konkrét kamat, hanem 0 és 0,25 százalék közti kamatsáv volt, ezt emelték meg 25 bázisponttal 0,25-0,5 köztire. Ha ehhez hozzáadjuk a jövőre várt mértéket, akkor számszerűsítve 1,375 százalékos kamatszint adódik 2016 végére. Addig talán visszaállítják a negyeddel osztható értéket, így vélhetően 1,25 vagy 1,5 lesz a tényleges szám.
Hosszú idő után így most végre normalizálódni látszik az amerikai monetáris politika. Van, aki szerint már most is túl késő, de tartsuk szem ellőtt azt a mondást, hogy jobb későn, mint soha. A piacok mindenesetre díjazták a lépést, és magát a jövő évre várható folyamatot is, és egész szép emelkedés jött össze nap végére. Az S&P 500 másfél százalékkal, 2073 pontig emelkedett, a Nasdaq ugyancsak 1,5 százalék pluszt ért el, 5071 ponton zárt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 1016,35 pontos, 0,7 százalékos emelkedéssel, 145 471,12 ponton zárt pénteken.
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
