A Fednek már a most szerdai kamatdöntő ülésen mérlegelnie kell, hogy a fokozatos kamatemelési ciklust ötvözze-e mérlegének leépítésével, vagyis a megvásárolt rengeteg kötvény fokozatos, óvatos eladásával, vagy ha nem is teszi még, hogyan kommunikálja a kérdést. Ha nem vonja ki a pénzt, lufi és gyors infláció jöhet, ha nem elég óvatosan teszi, akkor piaci pánikot okozhat.
A pénz útja
Az egész kötvényvásárlás lényege az volt, hogy a jegybank úgy gondolta: nem elég, ha a kamatokat 0-ig csökkentik, a gazdaság élénkítéséhez arra is szükség van, hogy ne csak a pénz árát csökkentsék le, hanem közvetlenül többletpénzt is pumpáljanak a gazdaságba. Ennek egyik lehetséges formája, ha az állam költekezni kezd (ekkor persze nem a jegybank, hanem a kormány végzi a feladatot), de akkor rögtön költségvetési hiány keletkezik, az állam eladósodik, és ez közismerten nem jó megoldás hosszabb távon.
Ezért gondolták azt, hogy a jegybank a piacon lévő államkötvényeket és esetleg vállalati kötvényeket vásárol, ezzel fedezetlen pénzt enged a gazdaságba, de ez a pénz nem növel adósságot. A kötvények a jegybanknál maradnak, és később újra eladhatja őket, bevonva a fedezetlen pénzt. A pénz útja ugyanakkor nem feltétlen a jegybanki elgondolás szerint halad a lakossági költekezés vagy a vállalati beruházások irányába: a kötvényeket azok tulajdonosai, a befektetők és főként a befektetési alapok adják el, és a kapott pénzt újra be akarják fektetni, magasabb hozam reményében. Így részvényeket és esetleg ingatlanokat kezdenek vásárolni, és bizonyos mérték fölött már önmagában ezzel igen komolyan megemelik az adott eszközök árait.
Nem akartak lufit
A jegybanknak nem célja, hogy a tőzsdén és az ingatlanpiacon lufi keletkezzen, inkább csak reménykedik, hogy ez csak részben történik meg, és a pénzből fogyasztásra és beruházásra is jut. A jelek szerint azonban igen sok pénz ment a részvénypiacra: a 8 év alatt nagyon magasra emelkedő részvényárak és indexek arra utalnak, hogy az említett 4500 milliárd dollár nem kis hányada oda került.
Logikus a kérdés ezek után, hogy ha a pénzt visszavonják, akkor mi történik? Konkrétan úgy néz ki a dolog, hogy a Fed elkezdi eladni a kötvényeket, így azok ára esni, hozama pedig emelkedni kezd. Az emelkedő hozam arra ösztönöz sok befektetőt, hogy eladjon részvényeiből, esetleg ingatlanjaiból, és immár magasabb hozam mellett vegye meg a biztonságosabb kötvényeket. Miután óriási összegről van szó, természetes, hogy ez komoly áresést okozhat a részvénypiacon.
Kerülnék a pánikot
Ez önmagában még nem baj, hisz a tőzsde egyszer emelkedik, máskor esik, ez a dolgok rendje. Azt viszont érthetően el akarja kerülni a Fed, hogy ez túl hirtelen, túl pánikszerűen történjen. Az egyik lehetőség, hogy csak rendkívül óvatosan, lassan indítja el a kötvényvásárlásokat. Ami talán még ennél is fontosabb, az a megfelelő kommunikáció: ha kötvényeladások híre váratlanul és felkészületlenül éri a piacokat, a befektetők pánikszerű eladásba kezdhetnek először a kötvények piacán, hirtelen túl nagyot emelve a hozamokon, majd a részvénypiacon is.
Egy, a Bloombergnél publikáló devizapiaci stratéga szerint ez különösen akkor lehet veszélyes, ha a kamatemelésekkel egybeesik, így a hirtelen és erős szigorítás képzete alakul ki a piaci szereplőkben. Ezért szerinte a Fednek érdemes megfontolni, hogy a pénzvisszavonás megkezdésekor kissé lassítja a kamatemelés ütemét (akár több kamatdöntésen is változatlanul hagyva a kamatot), vagy pedig gyorsabb kamatemelési ütem mellett későbbre hagyja a kötvényeladásokat. Hozzáteszi, hogy mindennek eldöntéséhez célszerű a piaci résztvevőkkel konzultálnia, hogy a hatás felmérhetőbb legyen.
Donald Trump kijelentette, hogy „nagyon jó esély” van arra, hogy véget érjen az Oroszország és Ukrajna közötti háború. 
