Eséssel zártak hétfőn este a tengerentúli piacok, az S&P 500 0,66 százalékkal, a Dow Jones 0,29 százalékkal, a technológiai vállalatok részvényeit tömörítő Nasdaq Composite 1,25 százalékkal került lejjebb. Ez is hatással volt arra, hogy kedden a vezető ázsiai és európai tőzsdéken se legyen komolyabb elmozdulás. A délelőtti időszakban a DAX néhány pontos pluszban állt, míg Párizs és London enyhe mínuszban.
A magyar tőzsde irányadó indexe, a BUX is kisebb csökkenéssel nyitotta a napot, 11 órakor 0,25 százalékkal volt a hétfői zárértéke alatt. A blue chipek is lefele mozdultak, az OTP, a Mol és a Richter is 0,2-0,5 százalék közötti mínuszokkal álltak.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
Lassan sikerülhet legyűrni a járványt
Ugyan a koronavírus-járvány továbbra is tombol, és az immunizáció a vártnál lassabban halad, ám világszerte elkezdődtek az oltások, és számos helyen úgy tűnik, elegendő vakcina van. Az Egyesült Államokban például a kedden reggel napvilágot látott információk szerint eddig csaknem kilencmillió amerikai kapta meg a koronavírus elleni vakcina első dózisát. Ugyanakkor ez csak a tagállamoknak kiosztott (Pfizer és Moderna) vakcinamennyiség harmadát jelenti. Joe Biden megválasztott amerikai elnök – aki hétfőn kapta meg az oltás második adagját –, nemrég közölte, hogy fontolgatja több oltóanyag elérhetővé tételét a tagállamok számára abból a szövetségi tartalékból, amelyet a második dózis biztosítása érdekében halmoztak fel. Az új amerikai vezetés abban bízik, hogy ezzel is gyorsítani lehetne az immunizációt.
A helyzet, ha a vártnál lassabban, de Európában is javulhat. Ebben segíthet, hogy megérkezett a Moderna első vakcina-szállítmánya, és kedden a tagországokba – így Magyarországra is - kiszállítják az első adagokat. Tovább javíthatja a kontinensen a helyzetet, hogy a legfrissebb információk szerint az AstraZeneca a koronavírus-elleni vakcinája engedélyeztetését kérte kedden az Európai Gyógyszerügynökségtől. A szervezet gyorsított eljárásban még ebben a hónapban meg fogja vizsgálni az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem által közösen kifejlesztett oltóanyagot, és az ígéretek szerint, ha mindent rendben találnak, akkor már januárban elkezdhetik ennek a használatát is az Európai Unióban. Eközben pedig egy újabb szer, a Johnson&Johnson oltóanyaga is hamarosan a hatóságok elé kerülhet. Utóbbi azért jelentene a Covid elleni harcban fontos mérföldkövet, mert a hírek szerint ebből egy oltás is elegendő a védettség megszerzéséhez.
A járvány leküzdésével a gazdasági kilábalás is gyorsulhat
Hétfőn este a dallasi Fed elnöke, Robert Kaplan, aki az amerikai jegybank monetáris tanácsában szavazati joggal bíró tag, úgy vélekedett, hogy a tömeges oltásnak köszönhetően az év második felében nagyot ugrik a gazdaság és a fogyasztás is. Ez persze abból a szempontból nem újdonság, hogy világszerte a politikusok és az elemzők is hasonló véleményen vannak.
A gazdasági élénkülés viszont sokak szerint szükségtelenné teszi a gazdaságnak juttatott folyamatos tőkeinjekciót. A Fed ugyanis havonta 120 milliárd dollár értékben vásárol eszközöket a mostani mennyiségi lazítási programjának keretében. A gazdaságba áramló elképesztő mennyiségű likviditás egy része pedig a szakértők szerint a tőkepiacokon köt ki, ez fűti a tőzsdéket, és ennek köszönhető, hogy a vezető indexek annak ellenére rekordmagasságba jutottak, hogy világszerte az elmúlt évszázad egyik legnagyobb gazdasági visszaesését mérték.
Ha elzárják a pénzcsapokat, azt a tőzsdék is megérezhetik
Ahogy a GDP-k zuhanása melletti tőzsdei szárnyalás bizonyos szempontból logikátlan volt, úgy lehet most fordulat egyes szakértők szerint a piacokon, ha a fellendülés miatt elzáródnak a pénzcsapok. Ráadásul nem Kaplan az egyetlen, aki a Fed vezetéséből monetáris fordulatot valószínűsít, hiszen Raphael Bostic, az atlantai központ vezetője is erről beszélt. Ő is úgy véli, hogy jó esély van arra, hogy megállítsák a járvány, amelynek köszönhetően erőteljes gazdasági növekedés jöhet. Ha ez bekövetkezik, akkor az év végén megvitathatják a monetáris politika módosítását és a mennyiségi lazítási programok csökkentését vagy leállítását. Ezekre 2022-ben kerülhet sor, majd később megindulhat a konzultáció a kamatemelésről is.
Noha a gazdasági növekedés mindenképpen jó hír a befektetők számára, a likviditás csökkentésétől, netán a kamatemeléstől viszont erősen tartanak. Nem látványosan, de az amerikai kötvénypiacon már körvonalazódik is ezek árazása, hiszen az amerikai 10 éves hozamszint napról napra emelkedik, és jelenleg 1,15 százalék közelében mozog. Könnyen lehet tehát, hogy ismét fordulat jön, és ezúttal a jó hírek fognak esést okozni a tőzsdéken.
Legutóbb „négyszemközt” keresték meg az ÁKK-t. 
