Ahogy arról csütörtökön a Privátbankár.hu is beszámolt, a Fed új inflációs célt jelölt ki, az eddigi fix két százalék helyett egy „lebegtetett” rendszer lesz. Ezt az elemzők azóta többféleképpen értékelték. A többség úgy látja, hogy ezzel az amerikai jegybank célja az volt, hogy mindaddig támogathassa a gazdaságot, ameddig a növekedés nagyobb kockázatot jelent, mint az infláció.
Voltak persze érdekes megállapítások a Fed lépése kapcsán. Joachim Klement, a Liberum Capital stratégája szerint az amerikai jegybank ezzel a japánok útjára lépett. A belátható jövőben nem fognak kamatot emelni, hanem marad a gyakorlatilag nulla körüli nominális kamat. Szerinte, ha a Fed a most meghatározott új politikát követte volna, akkor a 2008-as pénzügyi válság után egy évtizedig nem nyúlhatott volna a kamatokhoz. A szakértő ezek alapján azt mondta, hogy a történelmi tapasztalatok, valamint a Fed jelenlegi és a piac előrejelzései alapján szinte biztosan kijelenthető, hogy a következő öt évben nem lesz kamatemelés, sőt jó eséllyel azt követően sem.
További és frissebb árfolyamok, grafikonok itt láthatók
A szakértők azon az állásponton vannak, hogy amennyiben a Fed továbbra is az eddigi ultralaza monetáris politikát követi, az még jó ideig muníciót ad a részvénypiacoknak is. Így hiába gondolják sokan azt, hogy a mostani szinteken túlértékeltek a részvényárak, mivel rengeteg pénz vár befektetésre, és a kötvénypiacon nem lehet hozamot elérni, ezért nem jelent alternatívát, így az invesztorok többsége továbbra is a tőzsdéken fog vásárolni. A folyamatos kereslet pedig tovább emelkedő árakat fog indukálni, ami a partvonalon várakozó pánikszerű vásárlásaival kiegészülve (a Fear of Missing Out – FOMO néven emlegetett jelenség egyébként tavaly is jelentősen hozzájárult az árak emelkedéséhez) egyre magasabb és magasabb árakat és indexértékeket eredményez majd.
A fogyasztói hangulat is javult a tengerentúlon
Ha van az embereknek jövedelme, és még a befektetéseik is jól hoznak, akkor az Egyesült Államokban általában pozitív szokott lenni a fogyasztói bizalom. Nincs ez másképp most sem, a pénteken publikált számok szerint javult a fogyasztói hangulat az Egyesült Államokban augusztusban a Michigan Egyetem havi rendszeres felmérésének végleges adatai alapján. A fogyasztói hangulatindex 74,1 pont lett, jobb az előző havi 72,5 pontnál és a két hete előzetes adatként közölt 72,8 pontnál.
Az index összetevői közül a várakozásokat számszerűsítő mutató 68,5 pontra emelkedett a júliusi 65,9 pont véglegesről, az aktuális helyzetet értékelő mutató viszont csak minimálisan nőtt, 82,9 pontra erősödött a júliusi 82,8 pontról.
Az egyéves időtávú inflációs várakozás 3,1 százalékra nőtt a júliusi 3 százalékról, míg az ötéves inflációs várakozás 2,6 százalékról 2,7 százalékra emelkedett. Az amerikai gazdaság februárban süllyedt recesszióba. Az Egyesült Államok hazai összterméke 5,0 százalékos évesített ütemben csökkent az első negyedévben, a második negyedévben pedig 31,7 százalékkal. Elemzők a folyó, harmadik negyedévre már a gazdaság növekedésével számolnak.
Európában nem akarnak a fák az égig nőni
Gyengüléssel zártak a vezető nyugat-európai tőzsdék pénteken. A londoni tőzsde FTSE100 indexe 0,62 százalékkal, a frankfurti DAX-30 index 0,48 százalékkal, a párizsi CAC-40 mutató pedig 0,26 százalékkal csökkent csütörtöki záróértékéhez képest.
Az európai trendekbe illik a magyar tőzsde mozgása is. A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 627,85 pontos, 1,77 százalékos csökkenéssel, 34 842,51 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 8,2 milliárd forint volt, a vezető részvények csökkentek az előző napi záráshoz képest.
Az OTP tovább folytatta az egész hétre jellemző csökkenését, a Magyar Telekom némileg ellenállóbb volt, a Richter a 7400 forint csúcs környékén kezdte a napot, majd profitrealizálás történt, a Mol továbbra is gyengélkedik.
A Mol 20 forinttal, 1,18 százalékkal 1670 forintra csökkent, 1,9 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények ára 220 forinttal, 2,11 százalékkal 10 190 forintra esett, forgalmuk 4,3 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom árfolyama 2 forinttal, 0,56 százalékkal 358 forintra gyengült, forgalma 529,3 millió forint volt. A Richter papírok árfolyama 160 forinttal, 2,17 százalékkal 7200 forintra csökkentette értékét, a részvények forgalma 1,3 milliárd forintot ért el.
Nosztalgiázott is az egykori miniszter. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
