Esett a Mol és az OTP
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 445,45 pontos, 1,24 százalékos csökkenéssel, 35 470,36 ponton zárt csütörtökön. A részvénypiac forgalma 6,3 milliárd forint volt, a vezető részvények gyengültek az előző napi záráshoz képest.
Különösen gyenge volt az OTP és a Mol, csökkent a Magyar Telekom és az iránykereső Richter árfolyama is. A Mol-papírok ára 36 forinttal, 2,09 százalékkal 1690 forintra mérséklődött, 1,4 milliárd forintos forgalomban. Az OTP-részvények árfolyama 170 forinttal, 1,61 százalékkal 10 410 forintra esett, forgalmuk 3,2 milliárd forintot tett ki. A Magyar Telekom részvényeinek ára 4,50 forinttal, 1,23 százalékkal 360 forintra gyengült, forgalma 162,4 millió forint volt. A Richter-papírok árfolyama 10 forinttal, 0,14 százalékkal 7360 forintra csökkent, a részvények forgalma 1,2 milliárd forintot ért el.
Mínuszban zárták a kereskedést a vezető nyugat-európai tőzsdeindexek csütörtökön. A londoni FTSE-100 mutató 0,75 százalékkal, a frankfurti DAX-index 0,71 százalékkal, a párizsi CAC-40 index pedig 0,64 százalékkal gyengült szerdai záróértékéhez képest.
Lassan csökken a munkanélküliek száma az USA-ban
Elemzők által a vártnál valamivel kisebb mértékben csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban a múlt héten. A washingtoni munkaügyi minisztérium csütörtökön azt közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint ez a szám 1 millió 6 ezer volt az augusztus 22-ével zárult héten, ami 98 ezerrel kevesebb az egy héttel korábban mért 1 millió 104 ezernél. Elemzők 1 milliós adatra számítottak.
A kérelmek számát mérő négyhetes mozgóátlag - amely segít kiszűrni az ideiglenes, egyszeri hatásokat - 107 ezer 250-nel, 1 millió 68 ezerre süllyedt. A tartósan munkanélküli segélyt kérők száma az augusztus 15-ével végződött héten 223 ezerrel, 14 millió 535 ezerre csökkent. A tartósan munkanélküli segélyt kérők számát mérő négyhetes mozgóátlag 604 ezerrel, 15 millió 215 ezer 750-re esett.
Miután a koronavírus-járvány és az annak megfékezését célzó intézkedések miatt szinte teljesen leállt az amerikai gazdaság, március harmadik hetében példátlan méretű elbocsátási hullám indult. Egy hét múlva több mint 6,86 millión tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma, amely aztán július két középső hetének kivételével folyamatosan csökkent, de aggasztóan magas, jóval az egymillió fölötti szinten maradt eddig.
Júliusban a vártnál nagyobb mértékben, 1,763 millióval nőtt a foglalkoztatottak száma a nem mezőgazdasági ágazatokban az Egyesült Államokban. Ezzel együtt is csak 9,3 millió munkahelyet sikerült visszaállítani a március-áprilisban felszámolt 22 millióból. A 2007-2009-es pénzügyi és gazdasági válság idején, amikor 8,7 millió álláshely szűnt meg, 665 ezren tetőzött az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők heti száma.
Új cél a Fed-től
Az amerikai jegybank "átlagosan 2 százalékos inflációs célt" követ ezután, ami azt jelenti, hogy az infláció meghaladhatja a 2 százalékot, de egy ideig az alatt is mozoghat, jelentette bea Fed elnöke, Jerome Powell csütörtökön. Azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a Fed meddig hajlandó elengedni az inflációt és mi az a szint, amit már túl alacsonynak vél. A Fed 2012 óta "két százalékot közelítő" inflációs céllal dolgozott.
A lépést kommentáló egyik szakértő szerint az "átlagosan 2 százalékos inflációs céllal" a jegybanknak lehetősége nyílik arra, hogy mindaddig folytathasson gazdaságélénkítő programokat, amíg az infláció "jócskán" túl nem lépi a 2 százalékot. A lépéssel a Fed azt éri el, hogy még a mostani rekordalacsony kamat mellett is legyen egy eszköze, amivel élénkíteni tudja a munkaerőpiacot, vagy a gazdaságot, ami szerdai adat szerint éves szinten 31,7 százalékkal esett a második negyedévben a koronavírus hatásaként. Elemzők rámutattak arra, hogy a Fed a mostani döntéssel egy több mint három évtizedes gyakorlatnak vet véget, nevezetesen annak, hogy az infláció növekedését kamatemeléssel akadályozza.
A tengerentúli hírek hatására meglehetősen vegyesen alakultak egyébként az árfolyamok a Wall Streeten. A technológiai részvények, amelyek az indexeknél egyértelműen a mostani történelmi rekordok letéteményesei, vegyesen teljesítettek, hiszen a Facebook kifejezetten gyenge napot fogott ki, és félidőben 2,5 százalékos mínuszt mutatott, de egy százalék körül gyengült a Google, az Apple és az Amazon is. Ezzel szemben a Microsoft, vagy a spekulánsok egyik nagy kedvence, a Tesla töretlenül emelkedni tudott. A Fedtől érkező hírek, úgy tűnik, hogy a bankszektor számára is pozitívnak bizonyultak, hiszen az ágazat reprezentánsai általános erősödést mutattak az amerikai kereskedésben.
Megjelent a szavazási levélcsomag személyes átvételére és leadására vonatkozó NVI-utasítás. 
