Meglepetés
A mostani döntést sokkal nagyobb várakozás előzte meg, mint a korábbiakat, hisz most már a legtöbben komoly esélyt láttak arra, hogy a Fed megemeli a kamatot, sőt nem csak megemeli, hanem egyúttal jelzi, hogy egy kamatemelési ciklus kezdetét láthatjuk, és ezáltal lassan visszatérnek a normál kamatok világába. A 0 ugyanis mindennek mondható, csak normál kamatnak nem: 2008-ban egy teljesen extrém helyzetben alkalmazták, amikor a pénzpiacok a teljes bizalmatlanság miatt befagytak, és újra kellett éleszteni őket.
Ez meg is történt, a világ, a bankok működése és a tőkepiacok helyreálltak, azonban a kamat itt ragadt, a válságszinten. A jegybankok pánik üzemmódban feledkeztek, hisz nemcsak a FED, hanem az EKB, a japán jegybank és még néhány másik is hasonlóan jár el, ráadásul időközben még gazdaságélénkítőnek szánt fedezetlen pénzkibocsátási hullámokat, állami kötvényvásárlásokat is tartottak.
Sokan bírálják
Ezt a politikát egyre többen bírálják, mondván, értelmetlen egy bizonyos időszaknál hosszabban erőltetni. A beszédes nevű David Stockman, a Reagan kormányzat magas beosztásban dolgozó költségvetési szakembere azt mondja, hogy a 0 kamat immár semmi másra nem jó, csak arra, hogy a cégek egyre jobban eladósodjanak. Adósságállományuk magasabb, mint a válság előtt, ugyanakkor a hiteleket nem elsősorban fejlesztésekre, hanem sajátrészvény visszavásárlásra és cégfelvásárlásokra fordították, és ezáltal csak a tőzsdei árakat hajtották feljebb.
Stockman szerint a teljes pénz, amit a 0 kamat teremtett, a részvénytőzsdén kötött ki, és ott pihen, mint tartalék, onnan lehet majd felszívni, ha egyszer normalizálódik a helyzet. Hozzátette, hogy ha most az emelés elmarad, akkor egy kis átmeneti emelkedés után egy komolyabb zuhanást sem tart kizártnak a bizonytalanság miatt.
Reakció és magyarázat
A piacok reakciója egyelőre emelkedés. A döntés előtt az S&P 500 feljött 2000 pontig, ami olyan sokáig jelentett ellenállást felfelé jövet, és most augusztusban úgy törte le, mintha ott se lenne. A Nasdaq 4900 pont fölé, a 200 napos mozgóátlagig emelkedett. A döntés után kisebb ingadozás következett, majd lassan elindultak az indexek az elmúlt egy hónap legmagasabb értékeire.
A Fed úgy magyarázta a dolgot, hogy ráér emelni a kamatot, ha a munkanélküliségi helyzet tovább javul és az infláció is közelít a 2 százalékos középtávú célhoz. Nos, a mondat első fele elég ellentmondásosan hangzik, hisz a kívánatos helyzet az, amikor 6,5 százalékra csökken a munkanélküliség, miközben ezt más jóval alul is múlta, jelenleg 5,1 százalék. A lényeg az infláció lehet, amely majdnem 0 körül van, ezért a Fed deflációs veszélytől tart. Igaz, a maginfláció (amely nem tartalmazza az élelmiszerek és az energia árát) 1,3-1,4 százalék, és elvileg ezt jobban figyeli a Fed, de itt is arra hivatkoznak, hogy ez mélyen a 2 százalék alatt van.
Sokan azon a véleményen vannak, hogy ugyan a Fed nem mondta ki, de most valójában a kínai lassulástól és az ottani részvénypiaci összeomlás átgyűrűző hatásaitól tartanak, és ezért szállt inukba a bátorságuk.
A jobboldali Svájci Néppárt kezdeményezésére. 
