Képzelőerő
A gazdaságban és piacokon, sőt a vállalkozásoknál is azok sikeresek általában, akik jól fel tudják becsülni, milyen események következhetnek be a világgazdaságban, egyes országok gazdaságpolitikájában, a jegybankok döntéseiben, a befektetők lélektanában, vagy hogy egy-egy új találmány milyen változásokat hozhat, milyen új áruk és szolgáltatások jönnek létre, és mire lesz kereslet.
Ennek vállalkozási szinten tipikus példája az internet: aki a találmány hajnalán elképzelte, hogy egyszer eljön az időszak, amikor a legtöbben az interneten kötik meg autóbiztosításukat, ott vásárolnak tömegesen (és még sorolhatnánk számtalan ügyletet, amely átköltözött a netre), és korán nyitott egy ilyen vállalkozást, igencsak meghálálta neki a piac. Ugyanez persze érvényes sok más ágazatra, mi azonban most olyan gazdasági és piaci eseményeket vizsgálunk meg, melyek megvalósultak, de legtöbbünk nem tudta volna őket elképzelni.
Kamatok
A legkézenfekvőbb mindjárt a kamatok kérdése, úgy a világban, mint nálunk. Megszoktuk, hogy a kamat, amit a bankban kapunk, vagy az állam fizet az általa kibocsátott kötvényre, egy pozitív szám, ráadásul egy érzékelhető, mondjuk 2-3, esetleg 5 százalék. Ennél magasabbat csak nagy infláció esetén szoktunk meg (a 90-es években nálunk 25 százalék is előfordult), a nagyon kicsit mi nem is ismertük, hisz még az előző rendszerben is adtak 5 százalékot a lekötött betétre, de a kapitalista világban sem nagyon fordultak elő 2 százaléknál alacsonyabb jegybanki alapkamatok.
A magyar kamatszint ráadásul különösen sokáig indokolatlanul magas volt, így szép reáljövedelmet lehetett általa elérni. Ezek után jött a törvényszerű kamatcsökkentés, de először a válság után Amerikában és az eurózónában következett be, ami korábban sosem: 0-ra csökkentették a jegybanki kamatokat. Azt gondoltuk volna, hogy ezt már nem lehet alulmúlni, de lehetett: az Európai Központi Bank fedezetlen kötvényvásárlásai miatt átmenetileg negatív kötvényhozamok is előfordultak, vagyis valaki azért vett megy kötvényt, hogy még fizethessen is érte. Na, ezt tényleg nem feltételezte volna senki korábban.
Ami a hazai helyzetet illet, a kamatcsökkenés szépen folytatódott, a jegybanki alapkamat 0,9 százalék lett. Erre sem sokan fogadtak volna korábban, de arra sem, hogy három hónapos diszkont kincstárjegyet is megvesznek kamat nélkül. Az pedig külön érdekesség, hogy az amerikai alapkamat 1,25-1,5 százalék közt van, a 10 éves kötvényhozam pedig nálunk 2 százalék, odaát pedig. 2,5. Mondhatni, itt van Amerika, sőt.
Bankok a pokolban és a mennyben
Ez utóbbi persze logikusan következik a teljes eurózónás kamatmentesítésből, hisz ha az nem lenne, mi sem tudnánk megcsinálni. De nem csak a kamatoknál és a kötvényeknél, hanem a részvényeknél is történtek hasonló érdekességek. Aki a 2008-2009-es válságban részvényekkel foglalkozott, emlékszik, micsoda pánik övezte a bankrészvények piacát, az egyébként a válságtól alig sújtott OTP-ből is mindenki menekült, 1500 forint alatti részvényárnál már a bank csődjét és állami megmentését vizionálták, és azt is árazták.
A józanul gondolkodók sejtették, hogy amelyik bank addig, 2009. márciuságig kibírta a legnehezebb időket, azzal nagy baj már nem lehet rövidtávon, így az OTP-vel sem, ezért szinte biztos vétel volt a papír. Arra azonban kevesen gondolhattak, hogy 10 éven belül újra jön egy olyan lelkesedés, mint a válság előtt, és felviszi az árfolyamot ugyanoda, 11 ezer forintra. Ennek oka persze részben ugyanaz, ami az alacsony kamatokénak: a jegybankok fedezetlen pénzkibocsátása, eszközvásárlási programja, és ez az, amit ebben a formában ugyancsak kevesen tudtak elképzelni.
Van még meglepetés?
Felmerül a kérdés, hogy ezek után mi jöhet még? Vélhetően akkor, amikor a jegybankok összességében befejezik az eszközvásárlást, sőt a pénzt elkezdik visszavonni, megszűnnek ezek az anomáliák. Hogy akkor mi történik, azt persze nehéz modellezni, nem véletlen, hogy a jegybankok is rendkívül óvatosak. Soha nem látott dolgokat így valószínűleg nem fogunk újra észlelni a kamatok, kötvény-, és részvénypiacok világában, de van még egy, korábban nem elképzelt dolog, ahol még bármi megtörténhet: a kriptovaluták világa.
Ahogy Franciaország, Lengyelország és Magyarország jelezte, ők sem fogják megszavazni az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodást. 
