Trump holnap megjelenik Davosban, és sokan attól félnek, hogy folytatja retorikáját, miszerint kereskedelmi partnereit teszi felelőssé az Amerikával szemben kialakult többletükért, már ahol ez fennáll. Tavaly külön kikelt Németország ellen a gyenge euró miatt, mintha a német márkáról lett volna szó, pedig Németországnak csak mérsékelt ráhatása van a 19 tagú eurózóna jegybankjának politikájára.
Óhaj teljesítve
Azóta viszont a piac magától is teljesítette, amit az elnök óhajtott: a Bloomberg számításai szerint a dollár az elnök beiktatása óta 15 százalékot gyengült az euróval szemben, ugyanennyit a dán koronához képest, 14-et az angol fonttal és 11-et a svéd koronával szemben. A kanadai dollárral szemben 8, a norvég koronával szemben 7,6 százalék a dolláresés, míg az ausztrál dollárhoz képest 6,8 százalék, a svájci frank, a japán jen és az új-zélandi dollár esetében 3-5 százalék az adat.
Aggódó jegybank
Kérdés ugyanakkor, hogy az eurózóna számára mit jelent egy ekkora euró erősödés, és hogy változtat-e ez valamit az EKB hozzáállásán. Kétségtelen, hogy az euró 2014-ig ennél jóval erősebb volt, akkor esett le hirtelen 1,40-ről 1,05 dollárig, majd az elmúlt egy évben visszaemelkedett 1,24 fölé, így hosszabb távon a gyenge euró volt a kivétel, nem pedig a szabály. Ebből a szempontból nem valószínű, hogy ez különösebben gond lenne, de ismerve az EKB aggályoskodását az alacsony inflációval kapcsolatban, lehet, hogy őket, és különösen Mario Draghi elnököt befolyásolja a további monetáris politika tekintetében.
Az EKB elvileg úgy gondolhatja, hogy az euró erősödése a viszonylag alacsony infláció csökkenése irányéba hat, mivel olcsóbbodik az import. Ugyanakkor az eurózóna gazdasága brutálisan erős most, a növekedés még a jegybankárokat is meglepte. Látszik, hogy rövidtávon nincs jelentősége az alacsony inflációnak, hisz az csak recesszió idején okoz gondot, az EKB ennek ellenére fél tőle.
Várakozások
Az eszközvásárlási program idei kivezetését (melynek során most havi 30 milliárd euróért vásárol a jegybank kötvényeket) szinte mindenki biztosra veszi, hisz ilyen növekedés mellett már semmi sem indokolja a fenntartását. A sokak által várt kezdődő kamatemelés időpontját azonban kitolhatja az euró frissen szerzett ereje. Az első kamatemelés várható idejét decemberre teszik az elemzők, noha sokan úgy gondolják, hogy ezt rég meg kellett volna tenni, mivel a kamat jelenleg 0, a gazdaság pedig a legnagyobb fellendülés közepén van, és ilyen együttállásra még nem volt példa a monetáris politika történetében.
Mai ülésén a várakozásoknak megfelelően természetesen változatlanul hagyta a kamatokat az EKB, ugyanakkor olyan útmutatást adtak, hogy a kamatemelési ciklus jóval az eszközvásárlási program után fog megkezdődni. Miután az eszközvásárlási program legalább szeptember végéig tart, valószínű, hogy csak jövőre kerül sor az első kamatemelésre.
A Kreml szerint „valószínűtlen”, hogy a közeljövőben sor kerüljön a hármas találkozóra. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
